Gazdaság

Tovább nőtt a foglalkoztatás a második negyedévben

Az április-júniusi időszakban a foglalkoztatottak átlagos létszáma 4 millió 511 ezer volt, 36 ezerrel több, mint egy évvel korábban, az előző, március-májusi háromhónapos periódusban is átlépte 4,5 milliót a foglalkoztatottak átlagos létszáma - jelentette hétfőn a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).

Tovább nőtt a foglalkoztatás a második negyedévben
A legjobb munkavállalási korú 25-54 éves népességben a foglalkoztatottak száma 18 ezerrel nőtt
Fotó: Pixabay

Az adatok szerint a második negyedévben a 15-64 évesek foglalkoztatási rátája 0,7 százalékponttal, 70,0 százalékra emelkedett. A foglalkoztatottak száma 15 ezerrel nőtt, amiből 10 ezer a munkanélküliek számának csökkenéséből, 5 ezer pedig a munkaerőpiacon újonnan megjelent korábban inaktív csoportból eredt. A gazdaságilag inaktív népesség létszáma a munkapiacra belépők mellett a korosztály lélekszámának 44 ezres csökkenésével együtt 49 ezerrel csökkent egy év alatt, de így is elérte az 1 millió 745 ezret.

A 20-64 éves korcsoportban - amelyre az Európa 2020 stratégiában az Európai Unió 2020-ra 75 százalékos célértéket tűzött ki - a foglalkoztatási ráta egy év alatt 0,7 százalékponttal, 75,2 százalékra emelkedett - közölte a KSH.

A 15-74 éves korosztályban az elsődleges munkaerőpiacon dolgozók száma 85 ezerrel, a külföldi telephelyen dolgozóké 10 ezerrel nőtt egy év alatt, ugyanakkor a magukat közfoglalkoztatottaknak vallók száma 58 ezerrel csökkent.

A 15-24 éves fiatal foglalkoztatottak száma 10 ezerrel, 285 ezerre csökkent, a foglalkoztatási ráta 28,2 százalék volt. A legjobb munkavállalási korú 25-54 éves népességben a foglalkoztatottak száma 18 ezerrel nőtt, foglalkoztatási rátájuk 84,6 százalék volt. Az 55-64 éves idősebb korosztályban a foglalkoztatási ráta 2,6 százalékponttal, 56,1 százalékra emelkedett.

A 15-64 éves férfiak körében a foglalkoztatottak létszáma 19 ezerrel, 2 millió 429 ezerre, míg a foglalkoztatási rátájuk 0,9 százalékponttal, 77,1 százalékra nőtt. A 15-64 éves nők körében a foglalkoztatottak száma 2 millió 5 ezerre, foglalkoztatási rátájuk pedig 63,0 százalékra változott.

A 20-64 éves korcsoportban a foglalkoztatási ráta a férfiaknál 82,8, a nőknél 67,7 százalék volt.

A foglalkoztatás szintje a 15-64 évesek körében a legtöbb régióban alig változott. Nyugat-Dunántúlt jellemezte a legkedvezőbb foglalkoztatási helyzet, ahol a foglalkoztatási ráta 74,2 százalék volt, de a legjelentősebben, 1,3 százalékponttal, 71,4 százalékra Pest régióban nőtt az értéke. A foglalkoztatottak aránya Dél-Dunántúlon volt a legalacsonyabb, 65,5 százalék.

Tovább csökkent a munkanélküliség

Az április-júniusi időszakban a munkanélküliek átlagos létszáma 155 ezer, a munkanélküliségi ráta 3,3 százalék volt, ami újabb rekord az egy hónappal korábbi 3,4 százalék után. A nők mutatói javultak, miközben a férfiak körében stagnált a munkanélküliség.

A 15-74 éves férfiak körében a munkanélküliség stagnált, a munkanélküliek száma 88 ezer, a munkanélküliségi ráta 3,4 százalékos volt. A munkanélküli nők száma 9,4 ezerrel, 68 ezerre, a munkanélküliségi ráta pedig 0,4 százalékponttal, 3,2 százalékra csökkent.

A 15-24 éves munkanélküliek munkanélküliségi rátája 1,3 százalékponttal, 10,8 százalékra nőtt. A munkanélküliek több mint ötöde ebből a korcsoportból került ki. A 25-54 éves legjobb munkavállalási korúak munkanélküliségi rátája 0,5 százalékponttal, 2,9 százalékra csökkent, az 55-74 éveseké 2,5 százalékos volt.

A munkanélküliség átlagos időtartama 14,4 hónap volt, a munkanélküliek 35,6 százaléka legalább egy éve keresett állást, vagyis tartósan munkanélkülinek számított.

A munkanélküliségi ráta a 15-74 évesek körében Nyugat- és Közép-Dunántúlon volt a legalacsonyabb, 1,7, illetve 1,8 százalékos. A legmagasabb, 6,3 százalékos munkanélküliség Észak-Alföldet jellemezte. A legnagyobb változás Dél-Dunántúlon volt, ahol a ráta értéke 1,3 százalékponttal, 4,5 százalékosra csökkent.

A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat adminisztratív adatai szerint a nyilvántartott álláskeresők létszáma egy év alatt 3,1 százalékkal, 248 ezer főre nőtt június végére.

Az adócsökkentés forrásokat hagy a vállalkozásoknál

A kormányzati politika az adócsökkentés révén több forrást hagy a vállalkozásoknál, amelyből a cégek fejlesztésre, bővítésre, bérnövelésre tudnak fordítani - mondta Bodó Sándor, a Pénzügyminisztérium foglalkoztatáspolitikáért és vállalati kapcsolatokért felelős államtitkára hétfőn az M1 aktuális csatornán a KSH adataira reagálva. Az államtitkár kifejtette, az európai uniós és magyarországi fejlesztések kapcsán folyó beruházásoknak jelentős munkaerőigénye van. Az ágazatok között a szolgáltatóiparban óriási az érdeklődés, jól teljesít a feldolgozóipar, az építőipar, ez mind azt jelzi, hogy szükség van a munkaerőre.

Az államtitkár felhívta a figyelmet arra, hogy sok ágazatban nincs megfelelően szakképzett munkaerő. Az állam és a munkaadók együttműködésében arra is gondolni kell, hogy megfelelő szakképzést tudjanak biztosítani a szakképzetlen munkaerő számára - tette hozzá.  Rámutatott arra is, hogy a férfiaknál magas a foglalkoztatási mutatószám, a nőknél még van tartalék, ezért számukra olyan környezetet kell teremteni, amely lehetővé teszi munkaerőpiaci elhelyezkedésüket.  Példaként említette a családok támogatását, bölcsődék létesítését.

A Pénzügyminisztérium hétfői közleményében kiemelte, hogy Magyarországon elérte a 70 százalékot a foglalkoztatás szintje, miközben a munkanélküliség a rendszerváltás óta nem volt ilyen alacsony. A 3,3 százalékos munkanélküliségi ráta azt jelenti, hogy az Európai Unióban Máltával holtversenyben a negyedik legkedvezőbb mutatóval rendelkezik Magyarország.

A kedvező munkaerő-piaci folyamatokat tovább javíthatja a rugalmas foglalkoztatás támogatása, a képzések, átképzések erősítése és a munkaerő-közvetítés hatékonyabbá tétele a járási foglalkoztatási osztályokon. 

A kormány által Kelet-Magyarországon indított Munkaerő-piaci reformprogramban - amely a munkaügyi hivatalok átalakításával a még meglévő munkaerő-tartalékot hivatott célzottan a versenyszférába irányítani - már 25 ezer álláskeresőt közvetítettek ki sikeresen a versenyszférába. A kormány célja, hogy a munkanélküliség szintje három százalék alá kerüljön, a még szabad munkaerő-tartalékot aktivizálja, munkába állítsa. A kedvező munkaerő-piaci folyamatok tartósan fennmaradhatnak, amivel megvalósulhat a teljes foglalkoztatottság Magyarországon - olvasható a Pénzügyminisztérium közleményében.

 Az elemzők szerint már csak nehezen mozgósíthatók a munkaerő-tartalékok

A munkaerőpiac megmaradt tartalékai már csak igen nehezen mozgósíthatók, így a munkanélküliség csak nagyon lassan csökkenthető tovább - így kommentálták az elemzők a Központi Statisztikai Hivatal a KSH adatait.

A KSH jelentés szerint az április-júniusi időszakban a munkanélküliek átlagos létszáma 155 ezer, a munkanélküliségi ráta 3,3 százalék volt, ami újabb rekord az egy hónappal korábbi 3,4 százalék után. A nők mutatói javultak, miközben a férfiak körében stagnált a munkanélküliség. A foglalkoztatottak átlagos létszáma 4 millió 511 ezer volt, 36 ezerrel több, mint egy évvel korábban. A 15-64 évesek foglalkoztatási rátája 0,7 százalékponttal, 70,0 százalékra emelkedett. A foglalkoztatottak száma 15 ezerrel nőtt.

Virovácz Péter, Az ING Bank vezető elemzője az MTI-hez eljuttatott kommentárjában megállapította, hogy az állástalanok száma és aránya újabb rekord alacsony szintre süllyedt a második negyedévben, miközben a javulás üteme egyre csökken. A kedvezőbb mutató elsősorban a nők munkaerőpiaci részvételének erősödéséhez köthető, ugyanis a férfiak munkanélküliségi rátája már stagnál. Ez is jelzi, hogy egyre inkább kiapadóban vannak a magyar munkaerőpiac tartalékai, így a javulás is egyre lassabban megy végbe. Az aktivitási ráta továbbra sem tud 63 százalék fölé emelkedni a 15-74 éves korosztályban.

Az ING Bank vezető elemzője úgy látja, hogy az év második felében 3,4 százalék körül ingadozhat a munkanélküliségi ráta. Jelentősebb csökkenésre már nem számít, mivel a közfoglalkoztatottak száma is csupán 108,7 ezer és a munkanélküliek több mint egyharmada már legalább egy éve keres állást, vagyis nehezen foglalkoztathatónak számít. Jelentősebb potenciál továbbra is a fiatalabb és az idősebb korcsoportban mutatkozik, ám ők nem tudnak tartósan enyhíteni a strukturális munkaerőhiányon. A versenyszférában továbbra is erős lesz a verseny a munkavállalókért, ami magasan tarthatja a bérnövekedés ütemét - vélekedett Virovácz Péter. 

Regős Gábor, a Századvég Gazdaságkutató makrogazdasági üzletágának vezetője megállapította, hogy a rendszerváltás óta nem volt ilyen alacsony a munkanélküliség. Az egyre alacsonyabb munkanélküliség a munkaerőhiány tartósságát is jelzi, ami a béreket felfelé hajtja. Ugyanakkor vannak még tartalékok a munkaerőpiacon, hiszen bár az uniós foglalkoztatási rátát már elértük, de a csehországi szint még magasabb a magyarnál. A hiányzó munkavállalókat az inaktívak táborában lehet megtalálni, ám a munkaerőpiacra történő bevonzásuk nem lesz könnyű feladat, ehhez mindenképpen szükség van a szakképzés, a felnőttképzés és a felsőfokú képzés erősítésére - állapította meg a Századvég üzletág-vezetője.

Horváth András, a Takarékbank elemzője is azt emelte ki, hogy az április-júniusi időszakban történelmi mélypontra csökkent a munkanélküliségi ráta. A 20-64 éves korosztály 75,2 százaléka dolgozott, ami érdemben meghaladja az Európai Unió 73,2 százalékos átlagos rátáját, de további erőfeszítésekre van szükség az egyik fő versenytárs cseh gazdaság 79,9 százalékos rátájának eléréséhez. 

A magyar munkaerőpiac egyre inkább korlátokba ütközik, a munkanélküliség a nyári szezonális időszakban ugyan minimálisan, de a foglalkoztatás is csak egyre csökkenő ütemben tud elmozdulni pozitívabb irányba annak ellenére, hogy a foglalkoztatási ráta még további legalább 4 százalékponttal javítható lenne összehasonlítva a jelenleg versenyképesebb uniós tagállamokkal. Ez további 250-300 ezer új, betöltött álláshelyet jelentene, és akkor lesz kijelenthető a teljes foglalkoztatottság Magyarországon. A még rendelkezésre álló munkaerő minősége azonban meglehetősen alacsony. Már csak a nagyon nehezen foglalkoztatható és teljesen képzetlen munkaerő maradt szabadon, vagyis szakpolitikai beavatkozás és az oktatásba minden eszközzel való bekényszerítés nélkül nem várható érdemi előrelépés és további bővülés a magyar munkaerőpiacon. 

A munkaerőhiányos állapot kedvező a munkavállalók alkupozíciója szempontjából és így a növekvő fogyasztás évek óta stabil lába tud lenni a gazdasági növekedésnek.

Kapcsolódó írásaink

A magyarhirlap.hu weboldal sütiket (cookie) és különböző kódokat használ a megfelelő működés, elemzések készítése, a felhasználói élmény fokozása valamint az Ön számára releváns, személyre szabott ajánlatok összeállítása érdekében. Ezek használatát az Elfogadom gomb megnyomásával jóváhagyja. Bővebb információt az Adatkezelési Tájékoztatónkban talál.

Elfogadom