Gazdaság
Több pénzből nyaralunk
A legtöbb üdülni vágyó számára a biztonság a fő szempont az utazásnál, ezért a többség előre megkötött utasbiztosítással indul neki a szabadságnak
A magyarok hatvanhét százaléka tervezi, hogy elmegy nyaralni az idén, akik nem mennek, azok anyagi okokból nem teszik. A nyaralók idén átlagosan kétszáznégyezer forintot költenek a nyári pihenésre, kilencezer forinttal többet, mint tavaly. Szűkebb réteg, pontosan öt százalék ötszázezer forintnál is többet szán erre a célra. A nyaralást tervezők többsége, hatvanhét százalék pedig minden esetben köt utasbiztosítást – derült ki a K & H biztos jövő kutatásából. A felmérés szerint a harminc–ötvenkilenc éves magyarok hatvanhét százaléka biztosan vagy valószínűleg elmegy nyaralni az idén. A budapestiek körében többen tervezik a kikapcsolódást, hetvennégy százalékuk menne pihenni, viszont a községekben élők alig több mint felének lesz erre lehetősége. Az érintettek negyvenegy százaléka kettesben, húsz százaléka hármasban tervezi a kikapcsolódást. A nyaraló magyarok átlagosan összesen kétszáznégyezer forintot költenek majd az utazásra, ami kilencezer forinttal haladja meg az egy évvel korábbi büdzsét. Az érintettek negyede százezer forintnál kevesebből oldja meg az utazást, ötven százalékuk száz–háromszázezer forintot, míg tizenegy százalékuk háromszáz-ötszázezret költene. A több mint félmillió forintos nyaralás csak a megkérdezettek öt százalékának fér bele. Az utazási kiadásokat a válaszadók hetvenhét százaléka teljes egészében, vagy döntően saját megtakarításból fizeti, míg a nyaralásra készülők tizenegy százalékának valamelyik családtagja segít be. A legtöbb esetben két embernek a pihenése jön ki ebből az összegből.A kutatásból az is kiderül, hogy egy főre vetítve hogyan alakulnak a kiadások. Az egyedül utazók messze a legtöbbet, száznegyvenhétezer forintot költenek fejenként, míg a kettesben utazóknál százötvennyolcezer forintra jön ki átlagosan a vakáció, amiből egy személynek hetvenkilencezer forint a része. A négyen utazók már átlagosan kétszáznyolcvanháromezer forintot költenek összesen, így egy fő költsége hetvenegyezer forintra rúg. A magyarok harminchárom százalékának várhatóan nem lesz lehetősége nyári pihenésre. Többségük – ötvenkilenc százalékuk – a pénzhiánnyal indokolta ezt. Tavaly csaknem ugyanennyien mondtak le a szűkös anyagi lehetőségek miatt a pihenésről, míg 2017 második negyedévében, ennél többen, a megkérdezettek hetvenegy százaléka tett így. Az érintettek tizenkét százalékának egyszerűen ideje nincs a pihenésre, kilenc százalék más családtagot gondoz, szintén kilenc százaléknak pedig a partnere nem ér rá.
Az utazó magyarok többségének fontos a biztonság. Ez abból derül ki, hogy az érintettek hatvanhét százaléka minden esetben köt utasbiztosítást, amely napi néhány száz forintért baj esetén akár milliós kiadástól mentesíti a nyaralókat. A leginkább az ötvenes korosztály tagjai és a budapestiek elővigyázatosak. Az utazást tervezők tizennégy százaléka soha nem gondoskodik a biztosításról utazás előtt.
Felújítás önerőből Zalakaroson
Mintegy egymilliárd forintos, saját erőből megvalósított beruházás keretében újították fel a Zalakarosi Fürdő gyógycentrumát, amelyet tegnap avattak fel. Sifter Rózsa, Zala megyei kormánymegbízott az átadáson azt mondta: Zalakaros élhető, fejlődő és komoly értékekkel rendelkező város, ahol az önkormányzat, a gazdasági és turisztikai szereplők küldetésüknek érzik, hogy a kivételes adottságokat kellő módon hasznosítsák. Emlékeztetett tavaly kiemelkedő eredményeket ért el a város, a vendégéjszakák számát tekintve az egyik legnépszerűbb település lett a Balaton régiójában. A magyar családok mellett a külföldi turisták körében is népszerű az 1978-ban gyógyvizessé minősített fürdőhely. A 2017-ben indult új turisztikai stratégiával jó esélye van hazánknak arra, hogy 2030-ra Közép-Európa vezető turisztikai régiójává váljon. (VG)
