A kulcsszó a hitelezés

Évek óta jól látszik, hogy a bankok nemcsak a gazdaságpolitikai, hanem a társadalmi, társadalompolitikai célok megvalósításában is fontos partnerei a kormányzatnak – mondta lapunknak Becsei András, a bankszövetség hónap elején megválasztott új elnöke. Beszélt arról is, hogy a legnagyobb mértékben a feldolgozóipar hitelállománya bővült, de jelentősen nőtt a pénzügyi, biztosítási tevékenységet végző vállalatokat tömörítő ágazat hitelállománya is.

– A megválasztásakor azt mondta, a Magyar Bankszövetség folytatni kívánja az eddigi konstruktív együttműködést a kormányzattal és a jegybankkal, aminek révén a bankszektor stabil pénzügyi hátteret tud biztosítani az uniós átlagot meghaladó növekedéshez. Mit kell érteni a stabil pénzügyi háttéren?

– Látnunk kell, hogy a jól működő gazdaság és egy prosperáló bankrendszer kéz a kézben jár, kölcsönösen feltételezi és erősíti egymást. Egy kevésbé versenyképes bankrendszer csökkenti a nemzetgazdaság növekedési potenciálját, és ez fordítva is igaz: egy nehézségekkel küzdő gazdaság a bankrendszer fejlődését is megakasztja. A kulcsszó a hitelezés. Stabil pénzügyi háttérrel, stabilan működő bankszektorral lehet elérni azt a hitelnövekedést, mely GDP-növekedést eredményez. Ugyanakkor azt is fontos hangsúlyozni, hogy a szektor adminisztrációs és pénzügyi terheinek csökkentése pozitív hatással járhat, hiszen növeli a bankszektor régiós versenyképességét mind a hitelek mennyisége, mind árazása tekintetében.
A múltban is látható volt, hogy a terhek csökkentése növeli a hitelezési aktivitást, így kedvező a nemzetgazdaság teljesítményére.

– Hogyan értékeli a jegybank 330 pontos és a kormány 13+1 pontos gazdaságélénkítő csomagját általában és a bankok szempontjából?

– Mind a kormány, mind a Magyar Nemzeti Bank javaslatai, amelyek a magyar gazdaság fejlődését, versenyképességének növelését szolgálják, egybeesnek a bankok által támogatott célokkal. A jegybank javaslata is leszögezi, hogy a magyar gazdaság felzárkózása csak akkor lehet tartós, ha hosszú távon is fennmarad a fejlett országokhoz képest évi legalább két százalékpontos növekedési többlet. A javaslat egyik kiemelt területe a pénzügyi modell megújítása, amiben a Magyarországon működő bankok természetes és aktív partnerek.

– Hogyan ítélik meg a családtámogatásokat? Hiszen a támogatásokat többnyire a bankokon keresztül lehet igényelni.

– Évek óta jól látszik, hogy a bankok nemcsak a gazdaságpolitikai, hanem a társadalmi, társadalompolitikai célok megvalósításában is fontos partnerei a kormányzatnak, a bankok ezzel kapcsolatban eddig is jó minőségben látták el a feladataikat, betöltötték szerepüket, így támogatták a kormányzati intézkedéseket. Ahogyan eddig is aktívan részt vettünk a családtámogatások közvetítésében, úgy a hazai hitelintézetek felkészültek arra, hogy az új támogatási formákkal is kiszolgálják ügyfeleiket.

– A szövetség üdvözölte, hogy a parlament módosította a pénzmosás és terrorizmusfinanszírozás elleni törvényben előírt kötelező adategyeztetés határidejének elhalasztását. Lehet tudni, hogy az érintett magánszemélyek és cégek hány százaléka volt „rendes” és tett eleget az előírt határidőre a kötelezettségnek, illetve mennyi volt „rendetlen”? Most mekkora
a regisztrációs intenzitás?

– A rendelkezésre álló négy hónap alatt okkal bízunk abban, hogy minden érintett el fogja végezni a feladatát. A tapasztalat az, hogy az ügyfelek számára a határidő közeledte a legjobb múzsa, én mégis arra kérem a lakossági ügyfeleket, hogy aki értesítést kapott, mindenképp egyeztessen már most a bankjával. A cégek közül pedig mindegyiknek át kell esnie – lehetőleg minél hamarabb – a nyilatkozattételen.

– Az összes hitelállományon belül mekkora a jól teljesítő hitelek aránya? És mekkora a rosszaké?

– Mind a vállalati, mind a lakossági hitelek teljesítésében javulás tapasztalható. Ez nagyrészben a bérkiáramlásnak és a növekedésnek köszönhető, magyarul több jut a lakossági hiteltörlesztésre és a vállalatok is nagyobb nyereséget termelnek. A Magyar Nemzeti Bank 2019. májusi jelentése szerint a nem teljesítő vállalati hitelek aránya 5,5 százalékra süllyedt 2018 végére, és ugyancsak további zsugorodás tapasztalható a nem teljesítő háztartási hitelállományban is, itt az arány 2018 végén hét százalék volt. Elmondható, hogy ez kifejezetten kedvező folyamat, ami elősegíti a jövőbeni hitelek nyújtásának lehetőségét is.

– Van felmérésük arról, hogy mire veszik fel a legtöbb hitelt a magyarok és a hazai vállalkozások?

– Az MNB Stabilitási Jelentése szerint a személyikölcsön-szerződések háromnegyedét alapvetően három hitelcélra költik a háztartások: lakáscélra, gépjárművásárlásra és hitelkiváltásra. Látni kell ugyanakkor azt is, hogy lakossági hitelkihelyezések mértéke, az MNB JTM (Jövedelemarányos Törlesztőrészlet Mutató) szabályainak is köszönhetően, a jövedelmekhez viszonyítva jelentősen elmarad a válság előtti szinttől, ami mérsékli a túlzott eladósodás kockázatát. Ami a vállalati hitelállományt illeti: a legnagyobb mértékben a feldolgozóipar hitelállománya bővült, de jelentősen nőtt a pénzügyi, biztosítási tevékenységet végző vállalatokat tömörítő ágazat hitelállománya is. Az építőipari és ingatlanszektor hitelállománya csaknem tíz százalékkal nőtt, és ehhez hasonló ütemben növekedett a kereskedelem és vendéglátás hitelfelvétele is. A hazai bankok szempontjából hátráltató tényező, hogy a nagyvállalatoknál a nálunk jelentősen kisebb központi terhektől sújtott külföldi bankokkal, az anyavállalat forrásbevonásával, valamint az uniós támogatásokkal is versenyeznünk kell.

– Milyen állapotban van a magyar bankszektor? A tavalyi évben nyereséget termelt, nem is keveset. És mennyire stabil, mennyire sérülékeny?

– A bankadóként vagy válság­adóként ismert teher nem vezetődött ki, és ugyanígy él a tranzak­ciós illeték is. A magyar bankszektor ilyen körülmények között működik tőkeerősen és kiszámíthatóan. Ezzel kapcsolatosan jó visszaigazolás volt az Európai Bankhatóság által végzett 2018-as európai banki stressz­teszt. A volumeneket és arányokat tekintve nagyjából most tartunk ott, ahol 2006-ban voltunk. A szektor adóterhei ugyanakkor továbbra is jóval a nemzetközi átlag felett vannak. A bankadó mértéke évről évre csökken ugyan, de a kivezetés dátuma jelenleg nem ismert. Összességében azt gondolom, hogy az elődöm, Patai Mihály által használt fogalmakkal kifejezve, a korábbi hét szűk esztendőt követően eljöttek a bő esztendők, amelyek azonban csak együtt értelmezhetők. Általánosságban az látszik, hogy 2017-ben és 2018-ban növekedést tudhatunk magunk mögött, ezen időszakban profitot tudott termelni a bankszektor, ez pedig segíti a kiszámítható működést és a nemzetgazdasági célok teljesülését. Azonban közelebbről vizsgálva a számokat, már jóval árnyaltabb a kép. A szektor eredményét a külföldről érkező osztalékbevételek és egyedi hatások – például az értékvesztés visszaírások – növelik, ami alapján a szektor tőkearányos megtérülése hosszú távon öt-hat százalék körül alakulhat, s ez érdemben elmarad a nemzetközi befektetői hozamelvárásoktól. Ugyanakkor elismeréssel tekintek a szektor teljesítményére és bizakodóan a jövőjére: a fejlesztési feladatokkal teli, a komplex nemzetközi és hazai szabályozások változása miatt kifeszített években is elkötelezett szolgáltatóként és befektetőként működnek a bankjaink. Magyarországon kiemelt figyelmet kap a digitalizáció, a praktikus, kényelmes és biztonságos pénzügyi megoldások bevezetése, elérhetővé tétele, a pénzforgalmi infrastruktúra fejlesztése. A bankok egymással versengve vezetnek be nemzetközi élvonalbeli innovációkat, fizetési megoldásokat.