Gazdaság

Trendforduló a budapesti újlakás-piacon

Az új építésű ingatlanok utáni keresletet főként a befektetési célú vásárlások fűtik, arányuk a főváros frekventált projektjeiben könnyen meghaladhatja az ötven százalékot

Az idei első félévben kevesebb mint háromezer új lakás talált gazdára Budapesten. Bár a pillanatnyi visszaesés még kiegyenlítődhet a következő évben, az már biztosnak látszik, hogy a fővárosi újlakás-piacon véget ért az elmúlt évek dinamikus növekedése.

Trendforduló a budapesti újlakás-piacon
A XI. kerületben még ezerháromszáz lakás keres gazdát
Fotó: MH/Papajcsik Péter

Az elmúlt fél év alacsony számokat hozott a fővárosi, újonnan átadott lakások piacán: kevesebb mint háromezer lakás talált gazdára, amely negyedével kevesebb, mint egy évvel korábban, és sokéves mélypontot jelent.

Az OTP legfrissebb Budapesti Újlakás-értéktérképe szerint nem kell kétségbe esniük azoknak, akik még nem vásároltak be a tervezőasztalról, hiszen jelenleg még hétezer-kétszáz, különböző megvalósulási fázisban lévő új lakásból lehet válogatni a fővárosban.

A cég legfrissebb, lapunknak küldött felméréséből kiderült, hogy a legtöbb, ezerötszáz lakás a XIII. kerületben, míg ezerháromszáz lakás a XI. kerületben érhető el. A másik véglet a XXIII. kerület, ahol mindössze egy tucatnyi új lakás vár jelenleg vevőre. Az idei, nagyjából 12,7 ezer átadás csúcsot dönthet, jövőre viszont már a felére eshet vissza az újlakás-átadások száma.

Az építési költségek megugrása, illetve a 2020-tól ismét huszonhét százalékos újlakás-áfa miatt további árnövekedésre kell számítani az újlakás-piacon – írta a közleményben Valkó Dávid, az OTP Ingatlanpont vezető elemzője. Az elmúlt évek rendre 10–15 százalékos drágulása után, 2021-es átadással jelenleg nagyjából 880 ezer forintos átlagos négyzetméteráron lehet bevezetőárú lakást venni Budapesten. A külsőbb kerületekben még hétszázezer forint alatti négyzetméterárral is lehet találkozni, míg a belvárosban és Budán már inkább csak egymillió forinttól érhető el egy átlagos négyzetméter – teszi hozzá a szakértő. A beruházások számának már most látható csökkenése több okra is visszavezethető. Az új építésű lakások piacát jelentős részben a befektetési célú vásárlók fűtik, arányuk a főváros frekventált projektjeiben könnyen meghaladhatja az ötven százalékot. A megemelt áfatartalom miatt növekvő ingatlanárak emelkedő bérleti díjak a korábban hat-hét százalék közötti bérleti hozamot négy százalék környékére nyomták, amelynél már vannak magasabb nyereséggel kecsegtető befektetések, mint például a Magyar Állampapír Plusz. A saját célra vásárlókat pedig a csokszabályok változása, a használt lakások esetében is eltörölt harmincötmillió forintos felső értékhatár irányíthatja a használtlakás-piac felé.

Kapcsolódó írásaink