A térségben Budapest a legnépszerűbb turisztikai célpont

Az európai városok marketingszövetsége, a European Cities Marketing (ECM) nyilvánosságra hozta a tavalyi évre vonatkozó statisztikáit a 2018–2019-es European Cities Benchmarking Report előzetes adatai alapján. A felmérés a kontinens 119 városának vendégforgalmát, kapacitás- és foglaltságadatait vizsgálta Londontól az osztrák határ közelében fekvő Kismartonig bezárólag. Budapest a külföldi vendégéjszakák növekedési ütemét tekintve a legjobbak között teljesített – derül ki a Budapesti Fesztivál- és Turisztikai Központ lapunknak megküldött közleményéből.

Az ECM adatfelvétele alapján 2018-ban az előző évihez képest 4,8 százalékos vendégéjszaka-gyarapodást mértek a tagvárosokban, ami 645,3 millió vendégéjszakát jelent az európai városlátogató turizmus számára. A nemzetközi forgalom 3,7 százalékkal bővült, ami egyben azt is jelenti, hogy az ECM mérései során először a külföldi vendégéjszakák meghaladták a négyszázmilliós lélektani határt. Az utóbbi öt évben mind az összesített, azaz külföldi, belföldi, mind pedig
a nemzetközi vendégéjszaka-adatoknál húsz százalékot meghaladó növekedést mértek Európa-szerte.

A Budapesti Fesztivál- és Turisztikai Központ szerint a jó eredmény hátterében többek között a tengerentúli piacok, jellemzően az Egyesült Államok és egyes ázsiai országok – mindenekelőtt Kína és India – erős gazdasági teljesítőképessége, illetve utóbbiak dinamikus gazdasági növekedése áll. A 2014-es bázishoz képest az amerikai vendégéjszakák egyharmadával, a kínai vendégéjszakák pedig rekordléptékben, hetven százalékkal növekedtek az európai nagyvárosokban. Több európai küldőpiac is kiemelkedő növekedést produkált a 2014–2018 közötti periódusban: a brit vendégéjszakák átlagosan 22,6 százalékkal, a spanyol vendégéjszakák 28,9 százalékkal növekedtek, de
a németeknek sincs okuk szégyenkezni, hiszen Európa legnagyobb turistakibocsátó nemzete ugyanezen idő alatt megközelítőleg 16 százalékkal növelte vendégéjszakáinak számát a vizsgált városokban.

Az idősoron belül is megfigyelhető egy sajátos dinamika: 2016-ban még a további terrorakcióktól való félelem miatt meglehetősen szerény növekedés jellemezte a piacot, míg az igazán dinamikus növekedés 2017-től vette kezdetét, és ez a trend folytatódott tavaly is.

A növekedés egyenlőtlenül oszlik el, igazán látványos bővülés az Ibériai-félszigeten és Európa keleti felén tapasztalható: azoknak, akiknek London vagy New York már nem jelent új élményt, és autentikusabb, „keleti” levegőre vágynak, a közeli európai városok (mint Belgrád, Varsó, Krakkó, Gdansk, Vilnius vagy a 236 százalékos növekedéssel aranyérmes nyugatukrán nagyváros, Lviv) soha nem tapasztalt élményt nyújtanak. Külön kiemelendő Horvátország és Szlovénia: a két délszláv állam több városa is meg tudta duplázni a 2014-es évben mért vendégéjszakaszámot 2018-ra. Az utóbbi időben ugyanis a Nyugat-Balkán egész évben keresett úticéllá vált, és a vendégforgalom növekedéséhez az is hozzájárult, hogy bővültek a légiforgalmi kapacitások Rijeka, Split, Ljubljana, Maribor, Zágráb irányába.

A kelet–közép-európai desztinációk számára kedvező trendeket Budapest is meg tudta lovagolni: fővárosunkban a vendégéjszakák bővülésének üteme 2014–2018 vonatkozásában 27,2 százalékos – megelőzve többek között Helsinkit, Frankfurtot, Koppenhágát és Prágát, ostromolva Münchent és Lisszabont –, mindebből az utóbbi egy év (2017–2018) bővülésének mértéke három százalék. Budapest ezzel a növekedési dinamikával bekerült a TOP40-be, de az igazán látványos teljesítményt a külföldi vendégéjszakák átlagos éves növekedési ütemével érte el: 2014–2018 között éves átlagban 5,8 százalékkal nőtt a külföldi vendégéjszakák száma Budapesten – ennél nagyobb volumenű növekedést csak öt európai nagyváros – Milánó, Amszterdam, Madrid, Lisszabon és München – tudott felmutatni a vizsgált időszakban.

Ha a külföldi vendégéjszakák abszolút számait nézzük, 2018-ban Budapest e tekintetben is az élvonalban teljesített: a 9,044 millió külföldi vendégéjszaka a 11. helyre volt elegendő, amivel az Európa legjobb desztinációjának választott Budapest maga mögé utasította Lisszabont, Münchent, Milanót, Velencét, Firenzét, Koppenhágát, Brüsszelt. Ha pedig az összes vendégéjszakát nézzük, Budapest nem sokkal hátrébb, a 16. helyen végzett a ranglistán a 10,3 millió vendégéjszakájával (az elsődleges versenytársunknak tekinthető Varsó 6,383 millió vendégéjszakával a 24. helyen, Pozsony és Zágráb egyenként 2,5–2,7 millió vendégéjszakával az 50. hely környékén, Prága 18,2 millió vendégéjszakával stabilan a TOP10-ben foglal helyet). A dobogón továbbra is London, Párizs és Berlin állnak, kicsit lemaradva tőlük Róma.

Az ECM éves jelentése (az előzőeken túl) abban is egyedülálló, hogy térképre viszi a fontosabb küldőpiacok – így a brit, a francia, a német, az olasz, a spanyol, az amerikai, a japán, a kínai és az orosz – teljesítményét is. A 2014 óta bevezetett uniós szankciók és az arra adott reakciók Európa-szerte súlyosan visszavetették az orosz vendégek érdeklődését, ezért – a japán piac mellett – az orosz beutaztató piac is negatív egyenleggel zárta a 2014–2018-as időszakot. Budapest azonban
a 2016-os mélyponthoz képest jelentősen javítani tudott egyik legfontosabb európai küldőpiacán:
a tavaly őszi Budapest Napoknak, valamint a BFTK moszkvai és szentpétervári workshopjának is tulajdonítható, hogy a kultúra és a turizmus szintjén folyamatos a magyar jelenlét Oroszországban, amely – részben ennek köszönhetően – stabilan a 6–7. legnagyobb küldőpiaca fővárosunknak.

Mindehhez hozzá kell tenni, hogy Budapest a TOP10-ben végzett az ECM 2018. évi ranglistáján, nemcsak az orosz, de a kínai vendégforgalom volumenét tekintve is: ez utóbbinak további impulzusokat adhat egyrészről a csungkingi székhelyű AIWTC óriásvállalattal folytatott marketing-együttműködés, amely a 21. századi digitális technológia előnyeire építve kívánja elősegíteni a Budapest Card értékesítését a kínai piacon, másrészről pedig a 2019. júniusi sanghaji járatnyitás, amely mintegy „ablakot nyit” Budapest felé a gigantikus léptékben fejlődő kelet-kínai régióból érkező turisták számára. Az ECM-jelentés tükrében egyértelmű, hogy Budapest a „nyugati” küldő piacokon is jól teljesít: olyan kulcspiacokon, mint a brit, a spanyol vagy az amerikai, Budapest öt év alatt (2014–2018) egyaránt negyven–ötvenszázalékos nagyságrendű bővülést ért el, és 2018-ban is végig tíz százalék feletti volt a növekedés volumene ezeken a piacokon. A tavalyi 953 ezer brit vendégéjszakával például Budapest 8. helyen végzett az európai városok között. Mivel a brit vendégforgalom nélkül Budapest beutazóturizmusa nem értelmezhető a jelenlegi formájában, így a BFTK kulcsfontosságúnak tekinti piaci jelenlétét az Egyesült Királyságban – ami azt is jelenti, hogy Budapest hivatalos turisztikai és kulturális szervezetére az idei londoni WTM-en is számítani lehet kiállítóként és üzleti partnerként.