Gazdaság
A jövedelem egyre kisebb részét fordítjuk rezsire
A földgáz régiós áron Európán belül idehaza kerül a legkevesebbe, az áramért pedig csak Belgrádban és Szófiában kell kevesebbet fizetni fogyasztási egységenként
Egy modellezett kétkeresős háztartás villamosenergia- és földgázköltsége az átlagos jövedelmükhöz képest – a korábbi időszak négy százalékos értékéről – júniusban 3,4 százalékra mérséklődött – közölte a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal legújabb, júniusi nemzetközi árösszehasonlító vizsgálatának eredményét ismertetve. A Hivatal megbízásából készített nemzetközi árösszehasonlító vizsgálat a nemzetközi villamosenergia- és földgázfogyasztás költségeinek a nettó jövedelemhez viszonyított arányát, azaz a fogyasztók úgynevezett teherbíró képességét is havonta vizsgálja. A modellezés szerinti háztartásban ketten élnek, mindketten országos szintű átlagos nettó jövedelemmel rendelkeznek, nincs eltartottjuk.
A júniusi felmérésben bekövetkezett változás oka, hogy az Eurostat frissítette az európai vásárlóerő-egység, valamint az átlagjövedelem statisztikáit. Utóbbi esetében a korábbi 2015. évi helyett már a 2018. évi átlagjövedelmeket használja a modell. A kétkeresős tipizált háztartásra a 2015-ös magyar átlagbér 23247 egység míg a 2018-as 27648 egység, amely 19 százalékos növekedést jelent.
A júniusi jelentésből az is kiderül, csökkent a lakossági villamos energia és földgáz vásárlóerő-paritáson mért ára hazánkban. Míg májusban Budapesten a lakossági fogyasztók villamos energia átlagára vásárlóerő-paritáson mérve 19,51 PPS/kWh volt, addig júniusban 18,96 PPS/kWh. A földgáz esetében ez az érték 5,32 PPS/kWh-ról 5,18 PPS/kWh-ra csökkent.
A villamos energia lakossági átlagára júniusban 11,72 eurócent volt kilowattóránként. Ennél csak Szófiában és Belgrádban kellett kevesebbet fizetni az áramért. A lakossági fogyasztók számára biztosított földgáz átlagára ugyanakkor még mindig a magyar fővárosban volt a legolcsóbb (3,22 eurócent/kWh).
Az energiahivatal nemzetközi sztenderdek alapján kidolgozott ár-összehasonlításainak eredményei elérhetők a hivatal honlapján a Statisztika rovatban.
Öt év alatt a közműtartozások is megfeleződtek
Ahogyan korábban megírtuk, a rezsitartozások teljes összege hetvenháromról harminchárommilliárd forintra apadt öt év alatt, 2013 júniusáról 2018 júniusára. Közművek szerinti bontásban lakossági villamosenergia-hátralékok negyvenöt, a földgázszolgáltatási hátralékok hetvenöt, míg a távhőszolgáltatási hátralékok harmincöt százalékkal mérséklődtek az előbb említett ötéves ciklusban, amelynek kiindulópontja a rezsicsökkentés bevezetése előtti utolsó hónap. Az energiahivatal kimutatásaiból az is visszakereshető, nem csak a főösszeg csökkenése szembeötlő, egyre kisebb a harmincegy napon túli, de egy évnél nem régebbi hátralék, kevesebben, rövidebb ideig maradnak el a számlákkal. A rezsicsökkentés másik fokmérője, hogy az intézkedéseknek köszönhetően ezek a költségek ma a jövedelmek átlagosan mintegy hetedét teszik ki, míg a bérek növekedése folytatódik.
