Gazdaság
A vasútvillamosítás hazai úttörője előtt tisztelegnek
Százötven éve született Kandó Kálmán, aki még Olaszországnak is tervezett mozdonyokat
A villamosítás a vasúti korszerűsítés igen fontos területe nemcsak nálunk, hanem bárhol a világon, hiszen környezetbarát és fenntartható – közölte tegnap Tóth Péter, az Innovációs és Technológiai Minisztérium közlekedésért felelős államtitkára a Magyar Vasúttörténeti Parkban a Kandó Emlékülésen. Az Óbudai Egyetem Kandó Kálmán Villamosmérnöki Kara hármas ünnepségsorozat keretében idén ünnepli a magyar mérnök és feltaláló születésének 150., a Kandó, mint oktatási intézmény megalakulásának 120., és mint felsőoktatási iskola fennállásának ötvenedik évfordulóját. A helyettes államtitkár elmondta, holnap adják át a Mezőzombor–Sátoraljaújhely közötti 46 kilométer hosszú villamosított vonalat, így Budapest–Miskolc–Sátoraljaújhely között környezetbarát vontatójárművek közlekedhetnek.
Mint közölte, a kormány bátorítja a felsőoktatásban és a szakképzésben részt vevő intézményeket, hogy szorosabb kapcsolatot tartsanak fenn iparvállalatokkal. A rendezvényen elhangzott, a kar célja olyan villamosmérnökök képzése, akik képesek villamos berendezések tervezésére, gyártására, szervizelésére és üzemeltetésére. Az egykori Ganz gyár 1892-ben készítette el az első, egyenáramú bányamozdonyát, éppen abban az évben, amikor Kandó Kálmán diplomázott. A fiatal mérnök Lille-ben ismerkedett meg a forgó mágneses mező elvén működő két-, illetve háromfázisú indukciós motorok elméletével és szerkezetével. A Ganzban 1894-ben kezdődtek meg az első háromfázisú motorokkal a kísérletek, és Kandó Kálmán kezdeményezte az ilyen motorok alkalmazását a nagyvasúti forgalomban. Az ő nevéhez fűződik a világ első vasútvillamosítása az észak-olasz Valtellina vonalon, és szintén Kandó tervezte az itt közlekedő mozdonyokat. Magyarországon 1934-ben készült el a Budapest-Hegyeshalom vonal villamosítása és itt is Kandó-féle mozdonyok közlekedtek.
