Gazdaság
Szinten maradt az infláció
Elemzői vélemény szerint a piaci szolgáltatásoknál még mindig magas az árnövekedésdinamikája, a fogyasztási cikkeknél viszont mérséklődtek az árak
A fogyasztói árak átlagosan 3,4 százalékkal voltak magasabbak júniusban az egy évvel korábbinál, májushoz viszonyítva az árak átlagosan 0,2 százalékkal csökkentek – jelentette tegnap a Központi Statisztikai Hivatal. Az év első hat hónapjában a fogyasztói árak átlagosan 3,5 százalékkal nőttek az előző év azonos időszakához képest. A szezonálisan kiigazított maginfláció 3,8 százalékkal volt magasabb az egy évvel korábbinál, és 0,2 százalékkal nőtt májushoz képest. Mint arról a távirati iroda beszámolt, az elmúlt egy évben a szeszes italok, dohányáruk és az élelmiszerek ára emelkedett jelentős mértékben. Az élelmiszerek ára átlagosan 5,8 százalékkal, ezen belül a kenyéré nyolc százalékkal nőtt tavaly júniushoz viszonyítva. A szeszes italok, dohányáruk ára átlagosan 7,1, ezen belül a dohányáruké 9,5 százalékkal emelkedett. A szolgáltatásokért 3,1, ezen belül az üdülési szolgáltatásokért hat százalékkal kellett többet fizetni. A járműüzemanyagok ára 1,3 százalékkal mérséklődött.
Németh Dávid, a K & H Bank vezető elemzője elmondta, hogy az adat alulmúlja a várakozásokat, a piac 3,5 százalékos inflációra számított. A szakember elmondta, hogy kettősség jellemzi az inflációt: a piaci szolgáltatásoknál még mindig magas az árnövekedés dinamikája, ezt főleg a hazai fogyasztás és a bérnövekedés befolyásolja. A fogyasztási cikkeknél viszont mérséklődtek az árak, itt a használt és új gépjárművek ára emelkedik ki. Az európai piacon romlott a kereslet irántuk.
Továbbra is visszafogott a lakosság inflációs várakozása, a háromszázalékos inflációs céllal összhangban alakul. Németh Dávid szerint szeptemberig lassulás várható az inflációban. Amennyiben a kiskereskedelem lanyhulást mutat, és a bérdinamika is visszafogottabb lesz, az szintén lefelé terelheti az inflációt.
Varga Zsombor ,az Erste Bank junior makrogazdasági elemzője elmondta: a jelenlegi inflációs számok csökkenése nem mutat abba az irányba, hogy a Magyar Nemzeti Banknak a közeljövőben fel kellene adnia laza monetáris politikáját. Ezzel összhangban továbbra sem gondoljuk, hogy az idén további érdemi szigorítás várható a monetáris oldalról, így a bankközi kamatszintek alacsony szinten maradhatnak ebben az évben is.
Tényszerű ismertetés
Jegybanki elemzés és kommentár
A monetáris tanács döntése alapján 2014 januárjától a jegybank havi rendszerességgel a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) által publikált fogyasztóiár-index statisztika megjelenésének napján közzéteszi inflációs alapmutatóit. Ez ezentúl kiegészül egy rövid, leíró jellegű szöveges értékeléssel – adta hírül tegnap a Magyar Nemzeti Bank (MNB). Az inflációs tendenciák tényszerű ismertetése mellett az elemzés célja, hogy azonosítsa és szükség esetén felhívja a figyelmet az alapfolyamatok megítélését esetlegesen nehezítő, egyes részpiacokon jelentkező átmeneti hatásokra. A könnyebb hozzáférhetőség céljából az adatok a jegybank honlapján állandó jelleggel, közvetlenül is hozzáférhetők. Az MNB jegybanktörvényben foglalt árstabilitásnak megfelelő inflációs célja továbbra is a KSH által számított fogyasztóiár-index háromszázalékos értékében van meghatározva. Az inflációs alapmutatók szintje és az MNB teljes fogyasztóiár-indexben definiált inflációs célja között nincs közvetlen megfeleltethetőség – közölte a jegybank.
