Gazdaság
Kedvezőek a feltételek a gazdaság erősödéséhez
Az első negyedévben tovább gyorsult a hiteldinamika a magyar háztartások körében

A hazai gazdaság növekedése tovább gyorsult az idei első negyedévben. A tavalyi bázishoz képest 5,3 százalékkal növekedett a bruttó hazai termék (GDP), míg negyedéves összevetésben 1,5 százalékkal. Mint arról a Magyar Nemzeti Bank júniusi inflációs jelentésében beszámolt, továbbra is a belső kereslet támogatta a gazdaság növekedését, érdemben bővültek a beruházások, és a háztartások fogyasztása is élénkült. A belső keresleti tételek emelkedésével párhuzamosan bővült az import, azonban az export növekedési üteme gyorsult az első negyedévben, így a nettó export pozitívan járult hozzá a gazdasági teljesítményhez.
Termelési oldalról nézve a mezőgazdaság kivételével az ágazatok mindegyikében emelkedett a hozzáadott érték. A belső kereslet érdemi növekedésével összhangban a termelési oldalon a piaci szolgáltatások támogatták leginkább a gazdasági növekedést. Leginkább a kereskedelem, szálláshelyszolgáltatás és vendéglátás, valamint a szakmai, tudományos és adminisztratív szolgáltatási alágazatok növekedtek.
Az első negyedévben folytatódott a háztartások fogyasztásának bővülése. Emelkedett a szolgáltatásokra irányuló fogyasztás, a tartós termékek esetében pedig két számjegyű volt a növekedés. Ezt a dinamikus béremelkedés és a tovább bővülő foglalkoztatás mellett a magas fogyasztói bizalom és hitelfelvételi hajlandóság, valamint a bővülő nettó pénzügyi vagyon is támogatta. Említésre méltó, hogy a negyedévben tovább gyorsult a hiteldinamika a háztartások körében. Mint arról a jegybank beszámolt, a háztartási hitelállomány a negyedévben tovább bővült a tranzakciók eredőjeként, így az éves hiteldinamika csaknem hatszázalékos szintet ért el a negyedév végére. A növekedést továbbra is elsősorban a lakáshitelek és a személyi kölcsönök teszik lehetővé. Az első negyedévben a közösségi fogyasztás szintje a kormányzattól kapott természetbeni társadalmi juttatásokkal együtt emelkedett a múlt év azonos időszakához képest.
Meghatározó volt a gazdaság esetében, hogy 23,4 százalékkal növekedtek a nemzetgazdasági beruházások az előző év azonos időszakához viszonyítva. Az építőipar mellett a belföldre termelő és szolgáltató vállalatok beruházásai élénkültek az előző negyedévhez képest, amit szinte minden ágazat támogatott. Emellett érdemben emelkedtek a pénzügyi, biztosítási beruházások, míg a kereskedelem és vendéglátás ágazatokban mérsékelt növekedés volt megfigyelhető. Az elsősorban külpiacra termelő ágazatok beruházásai jelentős mértékben emelkedtek, amit egyrészt a nagy súlyú járműipar beruházásai, másrészt további feldolgozóipari alágazatok (villamos berendezések gyártása, vegyipar, fémipar, élelmiszeripar) bővülése támogatott. Az állami (egészségügy, közigazgatás) szektorban a beruházások mérsékelten emelkedtek, míg az államhoz szorosan kötődő ágazatok (szállítás, energetika) beruházásai is jelentős mértékben növekedtek, elsősorban az uniós és a saját forrásokból megvalósított fejlesztéseknek köszönhetően. Emellett a bővüléshez hozzájárult a vállalati hitelpiac két számjegyű növekedése, ami nemzetközi összehasonlításban is kiemelkedő volt.
A kedvező keresleti feltételekkel párhuzamosan folytatódott a lakásépítések számának növekedése, amit a lakosság magas hitelfelvételi hajlandósága és a kedvező hitelkondíciót lehetővé tevő otthonteremtési programok is érdemben támogattak. Az élénk kereslet hatására folytatódott a lakásárak emelkedése, amihez a használt és az új lakások árváltozása egyaránt hozzájárult.
Mint arról a jegybank a jelentésben beszámolt, a nettó export is kedvezően alakult. A kedvező exportfolyamatok alapját az adja, hogy a hazai ipar az elmúlt hónapokban dinamikus növekedésnek indult, annak ellenére, hogy a német ipar teljesítménye és a feldolgozóipari megrendelések is jelentős visszaesést mutattak. A mezőgazdaság teljesítménye negatívan járult hozzá a gazdasági növekedéshez, elsősorban a szélsőséges időjárás miatt. Ez is hozzájárult ahhoz, hogy a nemzetgazdasági készletek csökkentek, és ez kedvezőtlenül befolyásolta a GDP-t.