Emelkedő bérek, csökkenő munkanélküliség

Az év eleji lendület, a vártnál gyorsabb bérkiáramlás, a családvédelmi akcióterv, valamint az erőteljes működőtőke-beáramlás hatására 4,4 százalékról 4,7 százalékra emelték az idei, valamint 3,6 százalékról 3,7 százalékra a jövő évi gazdaságnövekedési előrejelzésüket a Takarékbank elemzői – közölte tegnap Suppan Gergely vezető makrogazdasági elemző. Az Európai Unió átlagához képest idén három százalék körül stabilizálódhat a növekedési többlet a kormány által elvárt két százalékhoz képest. Hozzátette: az európai növekedési ütem – legalábbis a magyarhoz képest – alacsony szinten stabilizálódhat, de például a feldolgozóipar visszaesését egyelőre ellensúlyozza. A feldolgozóipar leginkább a kereskedelmi konfliktus kedvezőtlen hatásai miatt esik vissza. Ezzel együtt a negatív konjunktúra a magyar gazdaságban is érezteti hatását vélhetően még ebben az évben, így a bruttó hazai termék (GDP) növekedése jövőre és 2021-ben is csökken az ideihez képest.

A lassulást viszont ellensúlyozza a beruházási dömping, idén eddig 1020 milliárd forintot értek el a beruházási döntések, illetve például a dübörgő építőipar, ahol 2300 milliárd forint a szerződésállomány. A Takarékbank előrejelzése szerint év végére 3,3 százalék közelébe kerülhet a munkanélküliségi ráta. Idén 10,3 százalékkal növekedhetnek a bérek, ami a várt 3,4 százalékos infláció mellett 6,6 százalékot kissé meghaladó nettó reálbér-növekedést eredményezhet, így 2013-tól 2019 végéig már összesen mintegy 52 százalékkal emelkedhetnek a nettó reálbérek. Ezzel együtt a nettó bérek 2006-hoz képest mindeddig 140 százalékkal emelkedtek. Az idei hiányterv a GDP 1,8 százaléka 4,1 százalékos növekedést feltételezve. Tavaly év végére az Eximbank beszámításával az államadósság a GDP 70,8 százaléka volt, 2019-ben 67, jövőre 63, 2021-ben pedig a hatvan százalékos maastrichti küszöb alá csökkenhet az adósságráta.