Gazdaság

Teret nyer az elektronikus fizetés

A bankkártyás vásárlások értékének aránya a lakossági fogyasztáshoz viszonyítva 2018-ra már a 2012-es érték közel két és félszeresére nőtt

A Magyar Nemzeti Bank Pénzügyi Stabilitási Tanácsa megtárgyalta és elfogadta a 2019-es Fizetési rendszer jelentést. A Tanács megállapítja, hogy a jegybank által felvigyázott hazai pénzügyi infrastruktúrák 2018-ban is hatékonyan és biztonságosan működtek.

Teret nyer az elektronikus fizetés
Bartha Lajos, a jegybank ügyvezető igazgatója szerint csökken a készpénz aránya
Fotó: MH/Bodnár Patrícia

Folytatódott az elektronikus fizetési módok térnyerése, amelynek hatására évről-évre folyamatosan csökken a készpénz aránya a lakossági pénzforgalomban. Az MNB döntése értelmében az azonnali fizetési rendszer központi infra­struktúrája az eredeti ütemezésnek megfelelően 2019. július 1-én éles üzembe áll, az ügyfelek számára azonban csak 2020. március 2-án válik elérhetővé a szolgáltatás – mondta tegnapi tájékoztatóján Bartha Lajos, a jegybank ügyvezető igazgatója. A pénzforgalmi infrastruktúra fejlődését a fizetési kártyás elfogadói hálózat bővülése, valamint az érintéses technológia korábbi évekhez hasonló rohamos terjedése jellemezte 2018-ban. Ezzel párhuzamosan folytatódott az elektronikus fizetési módok térnyerése is, 2018-ban összesen mintegy egymilliárd-kétszázötvenmillió elektronikus fizetési műveletet hajtottak végre az ügyfelek hazánkban. A legnagyobb növekedést a bankkártyás fizetések produkálták, amelyek száma és értéke is közel huszonöt százalékkal nőtt, az érintéses vásárlások számának aránya pedig meghaladta a nyolcvanhat százalékot. Folytatódott a hazai pénzforgalom hatékonyságának növekedése is, tovább közelítve az európai uniós átlaghoz. Ennek keretében a bankkártyás vásárlások értékének aránya a lakossági fogyasztáshoz viszonyítva 2018-ra a 2012-es érték közel két és félszeresére nőtt. A számlák elektronikus fizetésének aránya pedig öt év alatt csaknem megduplázódott. A felvigyázott pénzügyi infrastruktúrák 2018-ban hatékonyan és biztonságosan működtek. A hazai rendszerekben lebonyolítottforgalom értéke 11,7 százalékkal növekedett, továbbá a tranzakciók száma is három százalékkal nőtt. Tavaly nem történt olyan jegybanki és pénzpiaciesemény, ami érdemben befolyásolta volna a fizetési rendszer résztvevőinek pénzforgalmi likviditását. A fizetési rendszer szereplőinek likviditása bőséges mér­tékű volt a megnövekedett fize­tési forgalom lebonyolításához. Tavaly a pénzforgalmi hatósági ellenőrzések során szabálytalanságokmiatt 106,1 millió forint bírságot szab­tak ki, de a vizsgált pénz­for­galmi szolgáltatók működése alapvetően megfelelő volt.

Pénzpiaci lépések a környezeti fenntarthatóságért

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) Zöld Programja keretében segíti elő, hogy a hazai pénzügyi közvetítőrendszer a jelenleginél erőteljesebben támogassa a környezeti fenntarthatóságot. A jegybank ezért számos piacfejlesztő intézkedés lehetőségét vizsgálja, amellyel kapcsolatban ma nyilvános szakmai konzultációt indít. A program keretében az MNB számos intézkedéssel ösztönzi a magyarországi pénzügyi intézmények, illetve az általuk kínált termékek környezettudatosabbá, zöldebbé tételét is. Első lépésként az MNB pályázatot hirdetett a felügyelt pénzügyi intézmények számára a 2019. évi Zöld Pénzügyek Díj elnyerésére. Szintén a Zöld Programba illeszkedik az MNB azon közelmúltbeli intézkedése, hogy jegybanki körökben az elsők között elkülönített zöldkötvény-portfóliót hoz létre a devizatartalékban. Következő lépésként az MNB részletesen megvizsgálta, és egy tanulmányban összefoglalta azokat a lehetséges intézkedéseket, amelyek a hazai zöld pénzügyi piacok beindítását célozzák.

Kapcsolódó írásaink