Elcsitultak a hullámok a reklámadó körül

Mint ismert, az Európai Unió Bíróságának (Törvényszék) 2019. június 27-én közzétett ítélete értelmében az Európai Bizottság nem támasztotta alá megfelelően, hogy a reklámadó kifogásolt jellemzői sértik az állami támogatás uniós szabályait. Ennek megfelelően a Bíróság megsemmisítette az Európai Bizottság reklámadót támadó határozatát.

A reklámadó története 2014-ben kezdődött, amikor is hatályba lépett egy új, a reklámtevékenységet megadóztató szektoriális adó. A törvény rövidsége és a saját célú reklámot is hatálya alá vonó, ezzel szinte mindenkit érintő adó sok fejtörést okozott a cégeknek. A történetet tovább bonyolította, hogy az Európai Bizottság 2016-ban megtámadta a reklámadót, kifogásolva – egyéb szabályai mellett – annak progresszív jellegét. A Bizottság többek között azzal érvelt, hogy az adó felépítése indokolatlanul nem adóztat cégeket százmilliós árbevétel alatt, míg másokat szintén indokolatlanul túl magas adóval súlyt, húszmilliárd forintot meghaladó rész után negyven százalékkal, amely később ötven százalékra emelkedett.

Az eljárás hivatalos befejezése előtt a reklámadó többször módosult. A törvényből kikerült például a kifogásolt progresszív adóztatás és a saját célú reklám adóztatása. A Bizottság a módosítások ellenére sem fogadta el teljes mértékben az adó jellemzőit. Ennek megfelelően a korábbi módosításokat újabbak követték, például a nullaszázalékos adómérték megszüntetése, az egyetlen kulcs megemelése. Mindezek mellett Magyarország az Európai Unió Bírósága előtt megtámadta a Bizottság határozatát, amelyben arra szólította fel Magyarországot, hogy függessze fel a reklámadót.

Az újabb fordulatot az idén benyújtott nyári adócsomag jelentette. A javaslat értelmében ugyanis a reklámadó mértéke nulla százalékra csökkent tegnaptól ideiglenesen, 2022. december 31-ig. A javaslat oka, hogy a lengyel kiskereskedelmi, sávosan progresszív mértékrendszerű adót összeegyeztethetőnek tartotta az Európai Unió Bírósága az állami támogatások uniós jogával. Erre tekintettel a javaslat az Európai Unió Bíróságának végleges döntéséig a magyar reklámadó ügyében a hatályos, lineáris adómértéket felfüggesztené azáltal, hogy az adó mértékét nulla százalékban határozza meg. Az Európai Unió Bíróságának ítélete kedvező a reklámadó tekintetében – írta lapunknak küldött közleményében Gábor Zoltán, a Deloitte adóosztályának senior menedzsere. A döntés egyelőre nem végleges, ugyanis az arra nyitva álló határidőn belül még jogkérdés kapcsán lehetőség van fellebbezést benyújtani. Így kérdés, hogy mi lesz a javaslat sorsa, ugyanis a zárószavazást megelőzően annak tartalma még módosulhat – emelte ki Gábor Zoltán.