Az ellenzék a túlköltekezés útját járná

Június 4-én mutatta be Varga Mihály pénzügyminiszter a 2020-as büdzsé tervezetét, amelyet a családok költségvetéseként jellemzett, hiszen minden eddiginél több jut családtámogatásokra. A tárcavezető központi elemként a családvédelmi akcióterv végrehajtását jelölte meg, így a büdzsé fő pillérei a családok támogatásának növelése, a gazdaságvédelmi akcióterv, a tovább csökkenő adók és a tovább bővülő biztonsági kiadások. A folyamat jelenleg ott tart, hogy a részletes vitát követően a költségvetési bizottság tárgyalja a beérkező módosító javaslatokat, azaz az ellenzéknek lehetősége nyílt saját módosító javaslatokat benyújtani.

Az ellenzék ezúttal is alkalmatlanságáról tett tanúbizonyságot, ugyanis eddig benyújtott javaslataik túlnyomó része nem vehető komolyan. A beadványaik alapján a költségvetési tételek összeadása és kivonása sem stimmelt, illetve a hatályos törvényeket sem vették figyelembe. Az ellenzéki módosítók alapján ugyanis a kezdeményezők az államháztartási szabályokat figyelmen kívül hagyva felelőtlenül költekeznének (terveik szerint a 2020-as költségvetésben szereplő biztonsági tartalékokat többszörösen elköltenék, tekintet nélkül a jogszabályokra), ráadásul a családtámogatások és a költségvetés stabilitása szempontjából meg­kérdőjelezhetetlen előirányzatokat szintúgy többszörösen elköltenék, csakúgy, mint a következő évek beruházásainak költségeit fedező alapokat is. Tehát tulajdonképpen folytatnák a balliberális kormányok idején már jól ismert adóemelő és megszorító politikát. Módosító javaslataikból az tűnik ki, hogy több mint fél tucat új adót vetnének ki, és még többet emelnének meg. Az új, általuk tervezett adónemek egy részét már korábban, 2009-ben is be akarták vezetni, az LMP által javasolt szén-dioxid-adó és a bányajáradék hosszabb távon a rezsidíjak növekedését eredményezné. A paksi bővítés, amelyet szintén elleneznek ugyanakkor pontosan a szén-dioxid-kibocsátás csökkenéséhez, ezáltal a klímavédelemhez járul hozzá.

Ahogy Novák Katalin is megerősítette a Kossuth rádióban, Gyurcsány Ferenc bukott miniszterelnök és a szocialisták ott folytatnák, ahol 2010-ben abbahagyták: megismételnék azt az elhibázott gazdaságpolitikát, amivel egyszer már tönkretették az országot. Ismert, a balliberális kormányok idején az államháztartási hiány minden évben toronymagas volt, az államadósság pedig folyton növekedett.

A módosítókból az szűrődik le, hogy a DK-hoz hasonlóan a többi ellenzéki párt is a családok kárára vezetne be adóemeléseket és megszorító intézkedéseket, és megjelenik a balliberális kormányok idején már jól ismert felelőtlen költekezés.

A Jobbik és az LMP például számos módosítót forrásmegjelölés nélkül nyújtott be. Előbbi párt egymaga több mint félezer (egész pontosan ötszázhatvanöt) módosítót nyújtott be, és csak egymaga hatszor költené el a rendkívüli kormányzati intézkedések előirányzatot. Az LMP pedig csaknem a háromszorosára emelné a társasági adót. Megírtuk, a társasági adó tizenkilenc százalékról mérséklődött a mostani kilenc százalékra.

A Párbeszéd javaslataival nemcsak adókat emelne, hanem új, de teljesen megalapozatlan sarcok bevezetését is szorgalmazza. A szociális kiadásokat felelőtlenül alakítanák át, amivel a gyereket nevelő családok járnának rosszul.

Nem lényegtelen eleme az ellenzéki módosítóknak, hogy azokkal nemcsak teljesen lenulláznák a 2020-as költségvetésben szereplő biztonsági tartalékokat, hanem többszörösen elköltenék azokat. Az Országvédelmi Alapot két és félszer, a Rendkívüli kormányzati intézkedések előirányzatot összességében pedig mintegy tízszer költenék el az ellenzéki pártok, tekintet nélkül a hatályos államháztartási szabályokra. A Beruházási tartalékot csak az MSZP másfélszer költené el.

A költségvetés általános vitája június 19-én kezdődött, a részletes vitát 25-én tartották, jelenleg a költségvetési bizottság tárgyalja a módosító javaslatokat. Az összegző módosító vitája július 8-án, a zárószavazás július 12-én lesz.