Minden eddiginél alacsonyabb a munkanélküliség szintje Magyarországon

A tárcavezető közölte: a kormány célja, hogy a munkanélküliség fokozatosan három százalék alá süllyedjen, elérve ezzel a teljes foglalkoztatottságot. Mint mondta, a rendelkezésre álló munkaerő-tartalék bevonása folyamatos, az álláskeresők, inaktívak és közfoglalkoztatottak versenyszférába történő közvetítését több eszközzel is támogatja a kormányzat. Az intézkedések hatására a munkanélküliségben eltöltött átlagos időtartam nagymértékben csökkent, ami segíti a foglalkoztatottak számának további emelkedését - áll a Pénzügyminisztérium közleményében.

Varga Mihály emlékeztetett, immár négy hónapja 4,5 millió felett van a foglalkoztatottak száma Magyarországon a szezonalitás hatását kiszűrve, ami a munkavállalást ösztönző intézkedéseknek és a tartósan magas gazdasági növekedésnek köszönhető. A vállalkozások a munkaerő hatékonyabb felhasználásával reagálnak a jelenlegi munkaerő-piaci helyzetre, ami egyrészt enyhíti a munkaerőpiac feszességét, másrészt megalapozza a termelékenység-javulással összhangban lévő bérfelzárkózás folytatódását. A hazai elsődleges munkaerőpiacon 84 ezres létszámbővülés történt egy év alatt, ezzel párhuzamosan a közfoglalkoztatottak száma 48 ezer fővel, mintegy 30 százalékkal csökkent.

A március-májusi időszak átlagában, 3,4 százalékos volt a munkanélküliségi ráta, ami újabb rekordnak számít az előző háromhónapos időszak 3,5 százalékos arányát követően. A munkanélküliek átlagos létszáma 160 ezer volt, 10 ezerrel kevesebb az egy évvel korábbinál - jelentette csütörtökön a KSH.

A 15-24 éves munkanélküliek száma 7,2 ezerrel, 35 ezerre, munkanélküliségi rátájuk 2,4 százalékponttal, 11,1 százalékra nőtt. A munkanélküliek több mint ötöde ebből a korcsoportból került ki. A 25-54 évesek, azaz az ún. legjobb munkavállalási korúak munkanélküliségi rátája 0,5 százalékponttal, 3,0 százalékra, az 55-74 éveseké 0,2 százalékponttal 2,3 százalékosra csökkent.

A munkanélküliség átlagos időtartama 13,9 hónap volt, a munkanélküliek 36,7 százaléka legalább egy éve keresett állást, vagyis tartósan munkanélkülinek számított.

Ismét 4,5 millió felett volt a foglalkoztatottak létszáma a március-májusi háromhónapos időszak átlagában, amire legutóbb tavaly augusztus-októberben volt példa. Az egy évvel korábbihoz mérve 43 ezerrel nőtt a foglalkoztatottak száma - jelentette csütörtökön a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).

Az elsődleges munkaerőpiacon dolgozók száma 84, a külföldi telephelyen dolgozóké 8 ezerrel nőtt, a magukat közfoglalkoztatottaknak vallók száma 48 ezerrel, 114 ezerre csökkent.

A 15-64 évesek foglalkoztatási rátája 0,8 százalékponttal, 69,9 százalékra emelkedett. A 20-64 éves korcsoportban a foglalkoztatási ráta 0,8 százalékponttal, 75,0 százalékra emelkedett, ami megfelel az Európai Unió által az Európa 2020 stratégiában kitűzött célértéknek.

A 15-64 éves férfiak körében a foglalkoztatottak létszáma egy év alatt 26 ezerrel (1,1 százalékkal), a foglalkoztatási rátájuk 1,1 százalékponttal, 77,2 százalékra nőtt. A nők körében a foglalkoztatási ráta 0,5 százalékponttal 62,6 százalékra emelkedett.

A 15-24 éves fiatalok korcsoportjában a foglalkoztatottak száma 10 ezerrel, 282 ezerre csökkent, a foglalkoztatási ráta 27,8 százalék volt. A legjobb munkavállalási korú 25-54 éves népességben a foglalkoztatottak száma 23 ezerrel, a foglalkoztatási rátájuk 0,2 százalékponttal 84,5 százalékra nőtt. Az 55-64 éves idősebb korosztályban a foglalkoztatási ráta 2,6 százalékponttal, 56,1 százalékra emelkedett.

A 15-74 éves korú foglalkoztatottak számának 43 ezres emelkedése a munkanélküliek 10 ezres csökkenéséből és a munkaerőpiacra frissen belépő 33 ezer emberből eredt. A korosztály lélekszámának 16 ezres csökkenésével együtt az inaktívak csoportja 49 ezerrel csökkent egy év alatt, de még meghaladta a 2 millió 759 ezret.

A 15-64 évesek körében a foglalkoztatottak és munkanélküliek együttes aránya, az aktivitási ráta egy év alatt 0,7 százalékponttal 72,4 százalékra emelkedett, 11 ezren léptek be a munkaerőpiacra, a korosztály létszámának 44 ezres csökkenése miatt az inaktív népesség 55 ezerrel, 1 millió 750 ezerre csökkent.

A munkanélküliség valószínűleg elérte mélypontját, a foglalkoztatás javulása pedig egyre keményebb strukturális korlátokba ütközik - így kommentálták a KSH legfrissebb jelentését az MTI-nek nyilatkozó elemzők. 

Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője az MTI-hez eljuttatott kommentárjában rámutatott: az állástalanok aránya újabb rekord alacsony szintet ért el, de a javulás üteme egyre mérsékeltebb. Ez főként annak tudható be, hogy  jelentősen leszűkült a potenciálisan bevonható munkaerő köre. A vállalatok már egyre inkább hajlandóak olyan munkaerőt is felvenni, amely komolyabb betanítást igényel, mert például régóta kiesett a munkaerő-piaci körforgásból. 

A legfrissebb adatban vélhetően a szezonalitás is szerepet játszik, az év egészét tekintve továbbra is 3,6 százalék körüli átlagos munkanélküliségi rátát vár az ING Bank elemzője.

A munkaerőpiac telítettségének fennmaradása várhatóan további bérnyomást és hatékonyságjavulást kényszerít ki a gazdaság egészében.

Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője szerint lényegében a teljes foglalkoztatásnál tart a magyar gazdaság; régóta nagyon alacsony a munkanélküliségi ráta, a foglalkoztatási mutató is kedvező.

Ahhoz, hogy a munkaerőpiacon javulás következzen be, szerkezeti átalakulásra van szükség. Egyrészt oktatási programokkal, képzésekkel kellene az inaktívakat visszaterelni a piacra. Fokozni kellene a távmunka és a részmunkaidős foglalkoztatás arányát, amely utóbbi most 10 százalék alatti, szemben a 20 százalékos uniós értékkel - mondta a szakértő.

Varga Zsombor, az Erste Bank junior makrogazdasági elemzője szerint a március-májusi munkanélküliség a valaha volt legalacsonyabb volt, a ráta nagyon közel járhat a természetes mélypontjához. Az adatok összességében továbbra is feszített munkapiacot jeleznek, a vállatok munkaerő kereslete erős, így továbbra is magas szinten stabilizálódhat a foglalkoztatás.  A következő, április-júniusra vonatkozó közlés vízválasztó lehet a későbbi trendre vonatkozóan, ugyanis a korábbi években ez az időszak minden esetben a foglalkoztatás ugrásszerű javulását mutatta, aminek esetleges elmaradása bizonyítékot szolgáltathat a foglalkoztatás felső korlátjának elérésre. 

A  feszes munkaerőpiac továbbra is emelkedő bérekhez vezethet, ami azt eredményezi, hogy a fogyasztás az idei évben sem fog érdemben lassulni, és igen fontos támasza marad a magyar gazdasági növekedésnek.

Horváth András, a Takarékbank elemzője szerint a munkanélküliség szinte egyáltalán nem, de a foglalkoztatás is csak egyre csökkenő ütemben tud elmozdulni pozitív irányba annak ellenére, hogy a foglalkoztatási ráta még további legalább 4 százalékponttal javítható lenne összehasonlítva a versenyképesebb uniós tagállamokkal. Ezt azonban az elérhető szabad munkaerő jelenlegi gyenge minősége lehetetlenné teszi. A munkaerőpiacon belüli átrendeződés, a versenyszféra növekedése és a közfoglalkoztatás, valamint a közszféra csökkenése viszont egy huzamosabb ideje fennálló tendencia, ami egyértelműen kedvező a munkaerőpiac hatékonysága és az adófizetői bázis szempontjából is. 

A munkaerőhiányos állapot kedvező a munkavállalók alkupozíciója szempontjából és a növekvő fogyasztás évek óta stabil lába tud lenni a gazdasági növekedésnek. Ugyanígy pozitív a makrogazdaság és a versenyképesség szempontjából is, mivel a rendelkezésre álló erőforrásokat a vállalatok egyre hatékonyabban használják fel - tette hozzá.