Maradt az alapkamat, enyhe szigorítás a monetáris politikában

A tanács a harmadik negyedévre megcélzott átlagos kiszorítandó likviditás nagyságát százmilliárd forinttal, a korábbi 3500 milliárd forintos sávról, legalább 2400 mil­liárd forintra mérsékelte, és ennek figyelembevételével határozza meg a jegybanki swapeszközök állományát. Nagy Márton, az MNB alelnöke tegnap a tanács döntését kismértékű, nagyon enyhe szigorításként értékelte, és felhívta a figyelmet, hogy a bizonytalan globális környezetben nem célszerű ennél jelentősebb változtatást tenni. Közölte: a magyar gazdaság élénk, lényegesen nagyobb a növekedés, mint az euróövezetben, és ezt elsősorban a két számjegyű bérnövekedésből adódó belső kereslet és a beruházások teszik lehetővé. Ugyanakkor kockázatot jelent az euróövetetben a lassulás, ami 2019 második fél évében nálunk is jelentkezhet. A jelentős belső kereslet emeli, a romló külső konjunktúra viszont fékezi az inflációt. Az MNB 3,1 százalékról 3,2 százalékra emelte idei inflációs várakozását, a bruttó hazai termék (GDP) növekedési prognózisát pedig 3,8 százalékról 4,3 százalékra javította. Jövőre 3,4 százalékos inflációval és 3,3 százalékos GDP-növekedéssel számol a jegybank. A monetáris politika támogató marad, így a gazdasági szereplők finanszírozási költsége kedvező.