Magyar–török összefogás az energetikában

Magyarországnak exportorien­tált államként alapvető érdeke, hogy erősítse a gazdasági kapcsolatait Törökországgal – jelentette ki Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter tegnap Budapesten, a török–magyar gazdasági vegyes bizottság 6. ülését követő sajtótájékoztatón. Szijjártó Péter a török–magyar gazdasági kapcsolatok meghatározó elemének nevezte az energetikát. Kiemelte ezen belül a déli irányú gázbehozatal lehetőségét és az atomenergiai együttműködés kiterjesztését. Magyarország energiabiztonságát erősítheti a Török Áramlat meghosszabbítása Magyarországig, a vezeték ráadásul hamarosan az Azerbajdzsánból érkező gázt is eljuttathatja Közép-Európába – tette hozzá. A tárcavezető a megbeszélésen közölte a török féllel, hogy a kormány szeptemberben kiírja a szerb–magyar határkeresztező vezeték kapacitáslekötési eljárását. Bejelentette, hogy szélesedik az együttműködés a nukleáris energia hasznosítása terén is, hiszen a békés célú alkalmazásnak mindkét fél nagy jelentőséget tulajdonít. Törökország tucatnyi reaktor építését tervezi, Magyarország pedig atomenergetikai tudását megosztva török nukleáris szakemberek képzését vállalja – tette hozzá. A miniszter a török–magyar kapcsolatokat a külpiaci terjeszkedés érdekében is kölcsönösen fontosnak nevezte. Az előkészítés szakaszába jutott vámkezelési megállapodás pedig az EU-ba irányuló török forgalom logisztikáját vonzhatja Magyarországra.

Szijjártó Péter a gazdasági együttműködés eredményei közül kiemelte, hogy a tavaly 3,1 milliárd dollárt meghaladó török–magyar kereskedelmi forgalom bővítése érdekében az Eximbanknál 220 millió dolláros hitelkeret nyílt, hatályba lépett az áfavisszatérítésről szóló kölcsönösségi megállapodás, és hamarosan török bankok jelenhetnek meg a magyar pénzpiacon. Az árufuvarozásról szóló új megállapodást ősszel írhatják alá. A miniszter szerint gazdasági teljesítménye alapján Törökország hamarosan a világ tíz legjelentősebb állama közé kerülhet, ezért üdvözölte, hogy a két ország viszonyát a kölcsönös tisztelet határozza meg, az együttműködéseket pedig nem hátráltatják lezáratlan politikai kérdések. A kapcsolatfejlesztés további esélyeit jól példázza, hogy a török hallgatóknak járó százötven magyar egyetemi ösztöndíjra legutóbb 358-an pályáztak, a Törökországba utazó magyar turistaforgalom pedig a tavalyi 123 ezres csúcs után idén újabb rekordot dönthet.

Mustafa Varank ipari és technológiai miniszter a hagyományos török–magyar barátság és a közös múlt jelentőségét hangsúlyozta a kapcso­latok fejlesztésében. Hozzátette, hogy a két ország kereskedelme nem egészen két évtized alatt a nyolcszorosára bővült, és a felek minden eszközzel az évi hatmilliárd dolláros forgalom elérésére törekszenek. A török kormány képviselője támogatást ígért Magyarországnak a délről érkező gázszállítás kiépítésében, Törökország pedig az esetleges uniós tagság és a vámuniós tárgyalások terén számít a magyar segítségre. Az ülést követően aláírták a bizottsági ülés jegyzőkönyvét, valamint a Magyar Exportfejlesztési Ügynökség és a kis- és közepes vállalkozások fejlesztéséért felelős török állami ügynökség közötti akciótervet.