Gazdaság

Határozott klímacélok

Hazánk elsőként ratifikálta a párizsi megállapodást

Ma közel negyedével kevesebb kibocsátás mellett valósul meg egységnyi GDP előállítása Magyarországon 2010-hez képest, az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentését jelentős gazdasági növekedés mellett érte el az ország – mondta tegnap Kaderják Péter, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) energiaügyekért és klímapolitikáért felelős államtitkára az Európai Unió tagállamainak energiaügyekért felelős minisztereinek találkozóján, Luxembourgban.

A tanácsülésen a tagállami minisztériumi vezetők megvitatták az energetikai átalakulást, az energiaunió 2030-ra és az azt követő időszakra kitűzött energetikai és éghajlat-politikai céljainak megvalósítását biztosító energiarendszer kihívásait, és arról politikai iránymutatást fogadtak el. Hazánk az uniós tagállamok közül elsőként ratifikálta a párizsi megállapodást, elkötelezett annak sikerességében és a 2030-as kibocsátás-csökkentési célok elérésében is. Ideológiai viták helyett azonban alapos elemzésre és tervezésre van szükség, toleránsnak kell lennünk azokkal a tagállamokkal, amelyeknek a közös vállalások teljesítése a legnagyobb nehézséget okozza.

Kiemelte, az Európai Unió kilenc százalékban részesedik a világ üvegházhatású gáz kibocsátásából, a magyar kibocsátás a teljes uniós mennyiség mindössze egy százalékát teszi ki, miközben az eddig elért hazai kibocsátás-csökkentés az egyik legjelentősebb a tagállamok közül. A hazánkban egy főre jutó kibocsátás a tagállamok között a hatodik legjobb érték. A hazai áramtermelés hatvan százaléka szén-dioxid-kibocsátásmentes, ötven százaléka nukleáris, tíz százaléka megújuló energiából származik.

Kapcsolódó írásaink