Gazdaság

Az Agrárminisztérium támogatja az erdőtelepítést

Az Agrárminisztérium (AM) az adminisztrációs szabályok enyhítésével is támogatja az idénre tervezett, 6000 hektárnyi, új erdő telepítését - közölte a szaktárca kedden.

Az Agrárminisztérium támogatja az erdőtelepítést
A szaktárca csökkentette a minősítésre kötelezett fafajok számát, amivel a termelők adminisztrációs terhei jelentősen csökkennek
Fotó: MH/ Hegedüs Róbert

Magyarország területének több mint húsz százalékán, mintegy kétmillió hektáron erdő található. A 2016-ban elfogadott Nemzeti Erdőstratégia egyik kiemelt célja, hogy a következő ötven évben az erdővel borított területek aránya 27 százalékra emelkedjen - írták. Az Agrárminisztérium ennek érdekében - a szakma elvárásai alapján - megkönnyítette az erdészeti szaporítóanyagok termelését és kereskedelmét, amely így amellett, hogy a természetvédelem ügyét szolgálja, a csemetekertekben folyó munkát versenyképesebbé, az értékesítést pedig rugalmasabbá teszi - hegyezték meg.

A szaktárca csökkentette a minősítésre kötelezett fafajok számát, amivel a termelők adminisztrációs terhei jelentősen csökkennek. Emellett az erdőgazdálkodási és a természetvédelmi szempontokra figyelemmel továbbra is megmarad az erdészeti szaporítóanyag kötelező hatósági ellenőrzésének lehetősége - írta a minisztérium.

Az erdészeti szaporítóanyag-termelők versenyképességének növeléséhez hozzájárul, hogy módosultak az erdészei szaporítóanyagok nemzetközi kereskedelmi forgalomba hozatalának szabályai. A piac által elvárt rugalmasságot az erre vonatkozó rendelet a forgalomba kerülő tételek forgalmazást követő, utólagos bejelentésével biztosítja, amely jelentősen segíti az exportlehetőségeket.

A módosítással egységessé vált az erdészeti szaporítóanyag-termelés hatósági ellenőrzése, amellyel a termelők és a hatóság adminisztratív terhei tovább csökkennek - közölte az Agrárminisztérium.

Erősödik a Nemzeti Agrárkutatási Innovációs Központ

Erősödik a Nemzeti Agrárkutatási Innovációs Központ (NAIK) az Agrárgazdasági Kutatóintézet (AKI) integrációjával, és így még magasabb színvonalon válik képessé a magyar agrárgazdaság versenyképességének növelésére - mondta Nagy István agrárminiszter kedden sajtótájékoztatón, Budapesten.

A miniszter kiemelte, hogy a magyar mezőgazdaság a nemzetgazdaság hajtómotorja, amelyhez elengedhetetlen a jól szervezett szakmai bázis. Ennek érdekében átszervezték és hatékonyabbá tették a mezőgazdaság fejlődéséhez fontos háttérintézményi rendszert. 2014-ben ezzel a céllal jött létre a NAIK, amely az elmúlt években bizonyította, hogy a gyakorlatorientált kutatás-fejlesztési és innovációs programok kidolgozásával és végrehajtásával képes a nemzeti jövedelemtermelő képesség fokozására.

A kutatóintézet május elsejei integrációjával az agrárkutatási központ még erősebbé vált, tovább fejlődött a meglévő kutatóintézeti rendszer, egy koncentrált, dinamikus hálózat jött létre. Az intézményben az eddiginél átláthatóbb költséghatékonyabb és szervezettebb szakmai munka folyik, emellett kiemelt helyet tölt be a 2020 utáni Közös Agrárpolitika (KAP) végrehajtásához kapcsolódó stratégiai tervezésben - hangsúlyozta a tárcavezető.

Az integrációt követően az AKI legfontosabb feladatait még magasabb színvonalon végzi - folytatta a miniszter és utalt az agrárgazdasággal kapcsolatos adatgyűjtésre, és az erre alapozott szakpolitikai kutatási tevékenységre. Az intézet olyan uniós és hazai információs rendszereket is működtet, mint a tesztüzemi információs rendszer és a piaci árinformációs rendszer, amelyek teljesítik Magyarország tagállami adatszolgáltatási kötelezettségeit az Európai Bizottság felé. Az agrárstatisztikai információs rendszer pedig képes megalapozni az élelmiszergazdaságot érintő szakpolitikai döntéseket. Az elmúlt évek adatgyűjtéseivel az intézet megteremtette azt az adathátteret, amely alapot adhat az ágazat munkaerőigényeihez illeszkedő képzési kínálat kialakításához - sorolta a miniszter.

Nagy István az elmúlt években fontos kutatói sikerei között említette az agrárerdészet honosítását, a magyar rizstermesztés versenyképességének javítását célzó vizsgálatot és azt a kutatást, amely a drónok alkalmazását vizsgálja a mezőgazdaságban. 

Gyuricza Csaba, a NAIK főigazgatója elmondta, hogy a magyar mezőgazdaság óriási fejlődésen megy át. A következő években legalább ezer milliárd forinttal lehet megnövelni az ágazat jelenleg 2750 milliárd forintos termelési értékét. Ugyanakkor a növekedés kizárólag a gyakorlati agrárkutatás és innovatív eredmények alkalmazásával lehetséges. A főigazgató szerint a magyar agrársikerek zálogát a gazdabarát szakpolitika, a döntéseket megalapozó világszínvonalú innováció és a fogadókész gazdatársadalom jelenti.

Kérdésre válaszolva elmondta, hogy a NAIK rendszerében jelenleg 200 kutatási projekt van folyamatban, évente mintegy 10 milliárd forintot fordítanak agrárkutatásra, ennek közel 60 százalékát az állami költségvetésből finanszírozzák, a fennmaradó részt pedig uniós forrásokból, valamint szolgáltatási bevételekből.

Kapcsolódó írásaink