Gazdaság

A családok támogatásának költségvetése a 2020-as büdzsé

Hiszünk abban, hogy a várható recesszió ellenére Magyarország gazdasága tovább növekszik – mondta lapunknak Bánki Erik, az Országgyűlés gazdasági bizottságának elnöke

Három fontos és erős pilléren, a családok támogatásán, a gazdaságvédelmi akcióterven és a biztonságon, a rendvédelem támogatásán nyugszik a jövő évi költségvetési javaslat – mondta lapunknak Bánki Erik, a gazdasági bizottság elnöke. Beszélt arról is, hogy hat éve változatlanok az energiaárak, a rezsikiadások pedig mindössze a jövedelmek tizenöt százalékát teszik ki a 2010 előtti csaknem negyvenszázalékos aránnyal szemben.

A családok támogatásának költségvetése a 2020-as büdzsé
Bánki Erik: Bármennyire is szerette volna, az adócsökkentés politikáját az ellenzék sem tudta érdemben megtámadni
Fotó: MH/Hegdüs Róbert

A parlament a héten tárgyalta a 2020-es költségvetési javaslatot és az adótörvényeket is. Az adócsökkentés politikáját az ellenzék sem tudta érdemben támadni – nyilatkozta lapunknak Bánki Erik, az Országgyűlés gazdasági bizottságának elnöke. Kiemelte, csak a szociális hozzájárulási adó két százalékpontos csökkentése, amely július elsejével lép életbe, idén már száznegyvenmilliárd forintot hagy a vállalkozásoknál, jövőre pedig 156 milliárd forintot. Ugyanígy kiemelkedő a négygyermekes anyák személyi jövedelemadó-mentessége és a kisvállalati adó egy százalékpontos mérséklése, utóbbi ötmilliárd forintot hagy a kis cégeknél.

Jövőre a tervek szerint tizennyolcról öt százalékra csökken a szálláshelyek áfája. A költségvetés három fő pillére a családtámogatás, a gazdasági versenyképesség, valamint a biztonság. A fideszes szakpolitikus kijelentette, a 2020-as egyértelműen a családok támogatásának büdzséje, erre 2228 milliárd forint jut, ami 222 milliárddal több a 2019-es keretnél. Hangsúlyozta, a családtámogatási rendszer egész Európában példaértékű, GDP-arányosan a legmagasabb. A kor legnagyobb kihívása ugyanis a népességfogyás, amelyet a kormány – Nyugat-Európával ellentétben – nem bevándorlás útján kíván megoldani; a bevándorlók ellátásának, beilleszkedésének a költségeit inkább a magyar családokra kívánja fordítani. Az elmúlt évek példái megmutatták, mennyire sikertelennek bizonyultak az integrációs kísérletek, párhuzamos társadalmak jöttek létre Franciaországban, Németországban – húzta alá Bánki Erik.

A második pillért, a gazdaság versenyképességét szolgálja a gazdaságvédelmi akcióterv, amely ötszázmilliárd forintot szán az ezzel kapcsolatos intézkedésekre. Hiszünk abban, hogy a nemzetközi piacokon várható recesszió ellenére a magyar gazdaság négy százalék körüli mértékben növekszik jövőre. Bánki Erik rámutatott, ez a növekedés teremti meg a többletforrásokat, hogy az egyes területek egyre több pénzből gazdálkodhassanak. Jövőre százhatvanmilliárd forinttal több jut az egészségügyre, a vidéki kórházak átfogó megújítása után most a fővárosiak kerülnek sorra. Megjegyezte, választókerüle­tében, például Pécsett és Mohácson szembeötlő a színvonalemelkedés.

Emellett az egészségügyi dolgozók bére átlagosan hetven százalékkal lesz magasabb jövőre, mint 2010-ben volt. A másik kiemelt terület a nyugdíjaké, amelyek értékállóságát 2010 óta sikerült megőrizni, a nyugdíjprémium pedig csaknem tízszázalékos emelésnek feleltethető meg, 2010-hez képest jövőre nyolcszázötven milliárd forinttal több jut majd nyugdíjakra. Az átlag feletti növekedés és a gazdaságvédelmi akcióterv nem képzelhető el biztonság nélkül, ezért a rendvédelmi, rendészeti kiadások is jelentősen nőnek, 2010-hez képest hétszázötven milliárd forinttal jut több erre a területre.

A rezsi jövedelemaránya a fontos

A költségvetés mellett nem elhanyagolhatók a rezsitételek, amelyek 2002 és 2010 között még a jövedelmek mintegy negyven százalékát tették ki. A szocialisták ígéretük ellenére a gáz árát tizenötször, az áramét pedig tizennégyszer emelték úgy és annak ellenére is, amikor a nemzetközi piacon az energiaárak – gáz esetében a régiós piaci ár – csökkentek. „Először 2010-ben befagyasztottuk, majd három ütemben mérsékeltük az energiaárakat” – emlékeztetett Bánki Erik. A rezsicsökkentést támadó ellenzéki kritikákkal kapcsolatban megjegyezte, a legfontosabb mérőszám az, hogy ezek a kiadások a jövedelem mekkora hányadát teszik ki. Ez az arány Európa legmagasabbjához képest ma a legalacsonyabb sávban található, a jövedelmek mintegy hetedét fordítjuk rezsikiadásokra, és ez jövőre sem változik, míg a bérek emelkednek. A jövedelemarány-változások a minimálbér és a garantált bérminimum esetén a legszembetűnőbbek.

Kapcsolódó írásaink

A magyarhirlap.hu weboldal sütiket (cookie) és különböző kódokat használ a megfelelő működés, elemzések készítése, a felhasználói élmény fokozása valamint az Ön számára releváns, személyre szabott ajánlatok összeállítása érdekében. Ezek használatát az Elfogadom gomb megnyomásával jóváhagyja. Bővebb információt az Adatkezelési Tájékoztatónkban talál.

Elfogadom