Másfélszeresére nőtt a vásárlóerő

A vásárlóerő-index évek óta az egyik legfontosabb és legmeghatározóbb mutatószám az országok fogyasztóiban rejlő lehetőségeket illetően. A tendenciák és régió­beli eltérések kiértékelése a hatékony döntéstámogatás és szakmai előrejelzések egyik legfontosabb eszköze manapság. Az elmúlt évek megváltozott vásárlói szokásai, a digitalizáció térnyerése mind hatással vannak a vásárlóerő alakulására, ahogy a népesség szocio-demográfiai és kulturális változásai is. Magyarországon az euróban mért egy főre jutó vásárlóerő a 2006-os évhez képest 2018-ra összességében több mint húsz százalékkal nőtt: 5462 euróról 6654 euróra, ami a 2006-os érték 122 százaléka. A magyarországi egy főre jutó vásárlóerő ingadozásai kevés kivétellel az európai hullámzást követik: a magyar átlag általában ugyanazon években csökkent, illetve növekedett, mint az európai. A vásárlóerő eloszlása az országon belül sem egyenletes. A keleti és nyugati, illetve északi és déli területek közötti különbségek mellett még sok más – sokszor egymástól nem független, egymás hatását kölcsönösen erősítő – dimenzió mentén figyelhetők meg jövedelmi egyenlőtlenségek; többek között például a településméret tekintetében. Hazánkban az egy főre jutó kiskereskedelmi vásárlóerő növekedése még az általános (teljes) vásárlóerő növekedési ütemét is meghaladta.