Gazdaság

Kincs, ami nincs: globális problémává nőtt az évszakról évszakra változó vízhiány

Egyre több az aszályos esztendő

A téma fontosságát és aktualitását jelzi, hogy az idei év legnagyobb diplomáciai eseménye, a Budapesti Víz Világtalálkozó 2019 egyik kiemelt területe a vízhiány problémája és az arra adandó megoldások beazonosítása.

Kincs, ami nincs: globális problémává nőtt az évszakról évszakra változó vízhiány
Az úgynevezett gazdasági aszály akkora károkat okoz, ami már az adott ország, térség megélhetését veszélyezteti
Fotó: Katona László

Összesen hat aszálytípust különböztetünk meg, ezek közül a legsúlyosabb a gazdasági aszály, amikor a vízhiány akkora kárt okoz, ami már az adott térség gazdaságát, megélhetését veszélyezteti. Az ENSZ kezdeményezésére június 17. az elsivatagosodás és aszály elleni küzdelem világnapja. A téma olyannyira aktuálissá vált, hogy a legutóbbi hírek szerint például az India középső részén tomboló hőség és vízhiány miatt falvak százait evakuálják. Eközben a sivatagok terjeszkedése több mint egymilliárd ember biztonságos ellátását, ezen belül is Európa szinte minden mediterrán országát veszélyezteti, és a becslések szerint 2050-re akár 700 millió ember kényszerülhet arra, hogy elhagyja lakóhelyét. Szöllősi-Nagy András, a Budapesti Víz Világtalálkozó 2019 Nemzetközi Program- és Szövegezőbizottság elnöke szerint még mindig kevesen vannak tisztában azzal, hogy a vízkérdés a legfőbb problémák közé emelkedett. Az eddigi legnagyobb magyarországi aszály 1863-ban volt, amikor az Alföld legnagyobb része terméketlenné vált. Szerencsére ma ez szinte elképzelhetetlen, azonban azt is látni kell, hogy egyre gyakrabban fordulnak elő aszályos évek: míg régebben átlagosan hétévente, addig ma már háromévente lehet súlyos aszályra számítani. Ebben szerepet játszik, hogy a nyarak átlagosan 1,6 °C-kal melegebbek, miközben az egyre többször csapadékbombák formájában hirtelen lezúduló eső villám-árvizeket okoz, ahelyett, hogy a talajban hasznosulhatna.