Gazdaság
Állami beruházások mint a gazdaság motorjai
A cégek fejlesztései az anticiklikus gazdaságpolitikát szolgálhatják

Számvevőszéki elemzés készült arról, miként alakultak az állami tulajdonú gazdasági társaságok beruházásai, illetve visszafoghatóak-e azok a gazdasági fellendülés időszakában, továbbá a gazdasági visszaesés időszakában az elhalasztott beruházások megvalósíthatók-e. Az ÁSZ honlapján közzétett összegzés rámutat, hogy az állami tulajdonú gazdasági társaságok fejlesztéseit célszerű az anticiklikus gazdaságpolitika szolgálatába állítani, és ehhez meg lehet teremteni a feltételeket. Dekonjunktúra, vagyis a gazdasági élet visszaesése idején az anticiklikus gazdaságpolitika egyik elfogadott eszköze az állami beruházások bővítése. A súlyosan eladósodott államok azonban ekkor sem engedhetik meg a költségvetési kiadásaik növelését, mivel ez az eladósodottság további növekedéséhez vezetne. Ezt a helyzetet továbbgondolva az Állami Számvevőszék elemzése azt vizsgálja, hogy az állami tulajdonú gazdasági társaságok fejlesztéseinek ütemezését, hogyan lehet az anticiklikus gazdaságpolitika szolgálatába állítani. Az ÁSZ elemzése alapján három kitörési pont körvonalazódik. Az első az állami tulajdonú gazdasági társaságok által megvalósított, központi költségvetési támogatásból finanszírozott beruházásoknál az anticiklikus gazdaságpolitika szempontjainak figyelembevétele. A második az állami tulajdonú gazdasági társaságok – uniós támogatások felhasználásával megvalósuló – beruházásai esetében a finanszírozási ciklus hatásának széthúzása, kiegyenlítése. A harmadik kitörési pont az állami és önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságok számára nagyobb mozgástér megteremtése a sajáterős, illetve hitelből megvalósítható beruházásokra, és ennek során anticiklikus ösztönzők alkalmazása.
Összességében a számvevőszéki elemzés azt erősítette meg, érdemes az állami tulajdonú gazdasági társaságok beruházásainak anticiklikus hatásaival foglalkozni, mivel ezáltal a GDP 0,3-1,2 százalékának megfelelő összeget lehetne mozgatni konjunktúra esetén a túlfűtöttség visszafogására, dekonjunktúra esetén pedig a gazdasági visszaesés elkerülésére, mérséklésére.