A magyarországi ipari növekedés felülmúlta a régiós versenytársakét

Az ipari termelés növekedésében Magyarország a régió éllovasai közé került, ami hazánk 2010-től zajló ipari dimenzióváltásának sikerét jelzi – értékelte tegnap György László gazdaságstratégiáért és szabályozásért felelős államtitkár a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legfrissebb áprilisi adatait. Hozzátette, hogy a kedvező adatok inkább a hazai értékesítés, a magyarok vásárlóerejének növekedéséből származnak. A cél a gazdaság eddig elért eredményeinek megvédése, hogy ez a világgazdaság lassulása esetén se legyen másképp. Mint azt a KSH tegnap közölte, idén a termelés volumene 6,3 százalékkal, munkanaphatással igazítva is hat százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához képest. Az ipar 2010-óta több mint ötven százalékkal növekedett, ami felülmúlja a régiós versenytárs Csehország és az Európai Unió növekedését is.

Magyarországon általában is a gazdaság adatai vitathatatlanul kedvezőek – hívta fel a figyelmet az államtitkár, hozzátéve: a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet májusi elemzése is megerősítette, hogy hazánk az unió egyik leggyorsabban növekvő gazdasága, és a növekedés stabil belső alapokon nyugszik. A szervezet 3,9 százalékos magyar növekedést vár 2019-re, ami többszöröse a nyugati gazdaságok teljesítményének – hangsúlyozta György László. Áprilisban a főbb feldolgozóipari alágak közül éppen a kulcságazatok mutatták a legnagyobb növekedést: a legnagyobb súlyú és teljesítményét 2010 óta több mint megduplázó járműgyártás 9,3 százalékkal, az élelmiszeripar 10,9 százalékkal. Az energiaipar kibocsátása (villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás) négy százalékkal nőtt, nagyrészt az előző évinél hidegebb idő hatására.