Gazdaság

A lakásoktól eltérő a nyaralók biztosítása

Hétvégi ház vásárlásánál arra is érdemes figyelni, hogy az ingatlan milyen övezeti besorolással, rendeltetés szerinti jelleggel szerepel a nyilvántartásban

Bár már javában zajlik a fő nyaralószezon, hétfőn indul a nyári vakáció, így az igazi dömping akkor kezdődik. Egy nyaraló bérlése hosszú távon igen költséges, ezért érdemes megnézni, hogy megéri-e saját üdülőingatlant vásárolni.

A lakásoktól eltérő a nyaralók biztosítása
Az ingatlanok elhelyezkedése meghatározza a beépíthetőség mértékét
Fotó: Papajcsik Péter

Egy saját nyaralónak temérdek előnye van, nem kell többek között alkalmazkodni a szállásadóhoz, illetve mindig van hová elvonulni, akár csak egy napra is. Figyelembe kell venni azonban azt is, hogy ha valaki nyaralót vásárol, az nem csak egyszeri kiadás, hiszen fenntartási költségei is vannak. A legegyszerűbb számolással is egészen meglepő eredmények jöhetnek ki – mutatott rá Valkó Dávid, az OTP Ingatlanpont vezető elemzője a cég legfrissebb elemzésében. A szakértő azt javasolja, hogy nézzük egy nyaralóban és egy lakóingatlanban eltöltött nap árát úgy, mintha mindkét ingatlant egyszerre vettük volna meg, és az azt követő egy évben vizsgáljuk a számokat: egy húszmillió forintos nyaraló havi fenntartási díjaként számolhatunk húszezer forinttal, amely a rezsiköltséget, a helyi adókat és a karbantartási munkák árát tartalmazza. Ez egy évre 240 ezer forintot jelent. A szabadságolások miatt – ideális esetben – mondjuk nettó hatvannapnyi nyaralóban töltött idővel érdemes számolni, vagyis így négyezer forintba került egy „nyaralónap”.

Egy negyvenmillió forintos, felújított, korszerűsített panellakás havi átlagos rezsije negyvenezer forint lehet, ami egy évben 480 ezer forint. Ha feltételezzük, hogy az évből fennmaradt 305 napot a család otthon tölti, akkor 1574 forint jön ki egy „otthoni napra”. Az embert általában a hely szépsége fogja meg és az, hogy a telken álló épületben el tudja-e képzelni a csöndes pihenést. Pedig arra mindig fokozottan figyelni kell, hogy a kiszemelt ingatlan milyen övezeti besorolással, rendeltetés szerinti jelleggel szerepel az ingatlan-nyilvántartásban. Amennyiben ugyanis a besorolás alapján nem lakóházról, hanem nyaralóról, hétvégi házról, van szó, az alaposan leszűkítheti mozgás­terünket akár bővítés, akár hitelfelvétel esetén. A besorolás ugyanis egyaránt meghatározza a beépíthetőség mértékét és azt is, hogy a bankok a vételár mekkora hányadára hajlandók kölcsönt adni. Üdülőre, nyaralóra csokot sem lehet igénybe venni.

Mivel a tulajdonos kevesebbet tartózkodik a nyaralóban, ezért ha valami probléma adódik, például betörnek, az csak később derül ki. Egy csőtörés akár hetekig is áztathatja a falakat. Éppen ezért a legtöbb biztosító a sztenderd lakásbiztosításokétól eltérő, kedvezőtlenebb feltételekkel köt csak biztosítást. Érdemes alaposan tájékozódni, több ajánlatot is megfontolni, és a részletekre is odafigyelve megkötni a biztosítási szerződést. Saját nyaraló vagy üdülőház esetén jó előre érdemes körüljárni, hogy milyen állandó közmű- és egyéb szolgáltatási költségekkel kell számolnunk.

Sőt érdemes a váratlan kiadásokra is létrehozni egy keretet. Társas üdülőkben annyival könnyebb a helyzetünk, hogy a közös képviselő számol helyettünk. A közös kert, vagy partszakasz gondozása, a porta- és biztonsági szolgálat viszont jócskán megdrágíthatja egy ilyen ingatlan fenntartását, főleg úgy, hogy a szolgáltatásokat csak az év töredékében vesszük személyesen is igénybe.

Kapcsolódó írásaink

A kényelmet keressük a hazai nyaralókban

ĀA Balaton és a Velencei-tó mellett a Tisza-tó is egyre népszerűbb, és árban is elérhetőbb ingatlanokat lehet vásárolni, leginkább a többszintes, új építésű társasház a sláger