Gazdaság
Varga Mihály: A kormány elkötelezett a foglalkoztatás terheinek csökkentése mellett

A tárcavezető az erre vonatkozó javaslatot ismertetve kiemelte: a tervezet illeszkedik a gazdaságvédelmi akciótervbe, amely a növekedés ösztönzésére és az adóterhek csökkentésére is törekszik.
Hozzátette: a szocho és a közteherviselési hozzájárulás munkaadókat terhelő részének sok pozitív változást eredményez munkaadóknak és munkavállalóknak egyaránt.
Emlékeztetett: a gazdasági növekedés jelentős Magyarországon, miközben az eurózóna és legfontosabb exportpiacaink növekedése egyre lassabb. Ezért fontos, hogy a magyar gazdaság eredményeit meg tudjuk védeni, és az egyik ilyen eredmény a munkahelyteremtés, a foglalkoztatás növekedésének emelkedése - mondta.
Varga Mihály kitért arra: az adópolitika az elmúlt években is a munkát terhelő adók és a vállalkozások adóterheinek csökkentésére és az adórendszer egyszerűsítésére koncentrált. E politika részeként vált most időszerűvé a szocho 2 százalékpontos csökkentése - közölte. Hozzátette: a munkáltatókat terhelő hozzájárulásból igénybe vehető kedvezmények is bővültek.
Júliustól 2 százalékponttal csökken a szociális hozzájárulási adó
Júliustól 2 százalékponttal csökken a szociális hozzájárulási adó, valamint ahhoz kapcsolódóan az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás munkaadókat érintő része a kormány kezdeményezésére.
Az Országgyűlés szerdán 160 igen szavazattal, 1 nem ellenében, 5 tartózkodás mellett fogadta el a pénzügyminiszter előterjesztését, kivételes eljárásban.
Ennek értelmében mind a szociális hozzájárulási adó, mint az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás munkaadókat terhelő része két százalékponttal csökken, 17,5 százalékra mérséklődik az eddigi 19,5 százalékról.
Ehhez kapcsolódóan változnak az összevont adóalap megállapításának szabályai is. Ha a magánszemély egy adott jövedelem után kötelezett a szociális hozzájárulási adó megfizetésére, úgy a jövedelme 85 százalékát kell figyelembe venni az eddigi 84 helyett.
Ugyanígy módosul a kisadózók ellátási alapja is, tekintettel arra, hogy a tételes közterhen belül a szociális hozzájárulási adórész csökken, így az egyéni járulékoknak megfelelő adórész növekszik, ezért az ellátások alapjaként is magasabb összeget vesznek figyelembe a jövőben.
Az kormány az adócsökkentést azzal indokolja, hogy a magyar gazdaság kiemelkedően jól teljesít, a növekedés az idei első negyedévben az unióban a legmagasabb volt, és a kabinet adócsökkentéssel, a foglalkoztatás ösztönzésével kívánja megvédeni a magyar gazdaság eredményeit.

Fidesz: A többletforrásokat akár béremelésre is lehet fordítani
Barcza Attila (Fidesz) frakciója támogatásáról biztosítva az előterjesztésről azt mondta, a magyar gazdaság minden eddiginél jobban teljesít a gazdasági növekedés, a foglalkoztatottság növelése, a munkanélküliség csökkentése és bérek emelése terén. Hozzátette: 2010 óta 800 ezerrel nőtt a foglalkoztatottak száma, a kormány folytatni akarja a munkahelyteremtést, ezért csökkennek a munkát terhelő adók.
Elmondta, a szociális hozzájárulási adó július elsejétől történő két százalékpontos csökkentése idén 144 milliárd forintot, 2020-ban pedig további 156 milliárd forintot hagy a magyar vállalkozásoknál. Közölte, a mostani csökkentéssel a munkaadók a többletforrásokat a bérek emelésére, fejlesztések finanszírozására fordíthatják.
KDNP: A mostani kormány az adócsökkentés kormánya
Nacsa Lőrinc (KDNP) elmondta, a mostani kormány az adócsökkentés kormánya, ezt tükrözi a mostani javaslat és a 2020-as költségvetés is. 2020-ra 500 milliárd forint adócsökkentést tervez a kormány - jegyezte meg. Közölte, 2016-ban még 27 százalék volt a szociális hozzájárulási adó, ami most 17,5 százalékra csökken.
Kitért arra, hogy a Jobbik nemrég még egy adóemelő programmal, a bérunióval kampányolt, annak bevezetése esetén ugyanis elkerülhetetlen lett volna az adóemelés. A magyar emberek azonban nem kértek ebből a programból, az adócsökkentésre szavaztak - mondta.
2010 előtt Gyurcsányék agyonadóztatták a magyar vállalkozásokat, soha nem a magyar vállalkozások érdekeit képviselték és egymillió embert tettek munkanélkülivé - tette hozzá.

Jobbik: nem nóvumról, elhalasztott intézkedésről van szó
Z. Kárpát Dániel (Jobbik) arra hívta fel a figyelmet, hogy a szociális hozzájárulási adó csökkentése nem nóvum, az része a hatéves bérmegállapodásnak. Már a tavalyi költségvetési ciklusban is szó volt róla, de akkor eltolták a bevezetését - magyarázta. Hozzátette: a hibás költségvetési tervezésből adódó elkésett, de pozitív intézkedésről van most szó.
Az ellenzéki politikus hosszan bírálta a foglalkoztatási statisztikákat, mondván, azok nem a valós képest festik le, egy kategóriába sorolják a diákmunkásokat, a külföldre kivándoroltakat. A közfoglalkoztatottak esetében százezres az eltérés a valóság és a fideszes statisztika között - hangoztatta. Impozánsnak nevezte a GDP-adatokat, de azokat szerinte össze kellene hasonlítani a magyar nemzetgazdaság adataival. Miért nem beszél senki arról, hogyha a gazdaság teljesítményéből levonnánk az itt dolgozó külföldi cégek teljesítményét, akkor milyen lenne a kép? - firtatta.
MSZP: nem épített modern Magyarországot a kormány
Molnár Gyula, az MSZP vezérszónoka arról beszélt: a fő probléma az, hogy az elmúlt években, ami a világgazdaságnak, az európai gazdaságnak és Magyarországnak is „kegyelmi idő” volt, amikor nem volt gazdasági válság, békés volt a világ, és sok külső forrás érkezett a magyar gazdaságba, a kormány nem épített modern Magyarországot. Nem olyan országot építettek, amely egy kritikus helyzetben képes lenne megoldani a gondjait - vélekedett.
Mint mondta, a szocho legnagyobb problémája, hogy adójellegű és nem járuléktípusú bevétel. Ma látszólag elmondható, hogy a szociális hozzájárulás felhasználási módja megfelel a nevének, de bármikor előállhat olyan helyzet, amikor más célokra fordítják ezt a forrást - közölte.
Molnár Gyula kijelentette: támogatják a javaslatot. Megjegyezte: jelentős bevételkiesést nem jelent a kormánynak a szocho csökkentése.

DK: Nem az emberek zsebét leginkább érintő terhek csökkennek
Arató Gergely, a DK vezérszónoka kiemelte: nem csökkennek az emberek zsebét leginkább érintő terhek, a munkásembereknek nem adnak adókedvezményt, csak a vállalkozásoknak. A szocho csökkentésével viszont legalább nemcsak a nagyvállalkozásoknak, hanem a kis- és közepes vállalkozásoknak is kedveznek - mondta.
Hangsúlyozta: továbbra is rendkívül magasak a munkához kötődő terhek, de a mostani javaslat benyújtásával a kormány kivételesen betart egy megállapodást, amelyet a munkavállalókkal és a munkaadókkal kötött, ezért támogatják a tervezetet. Jó lenne, ha az ország visszatérne a valódi társadalmi egyeztetés intézményéhez - tette hozzá.
Arató Gergely közölte: elvárják a munkaadóktól, hogy ezt a kedvezményt úgy érvényesítsék, hogy a béremelésnek teremtsenek fedezetet belőle.
Jobbik: csökkenteni kell a gyermekneveléshez szükséges cikkek áfáját!
Z. Kárpát Dániel arról érdeklődött, hogy az „Európa-bajnok áfa-szintet” hogyan és miből akarja csökkenteni a kormány. Azt javasolta, hogy a demográfiai célok elérése érdekében csökkentsék a gyermekneveléshez szükséges cikkek áfáját.
Párbeszéd: Nem a munkavállalók, hanem a nagyvállalatok és a multik terheit csökkenti a kormány
Tordai Bence, a Párbeszéd képviselője szerint a szociális hozzájárulási adó csökkentésével nem a munkavállalók, hanem a nagyvállalatok és a multik terheit csökkenti a kormány. Azt firtatta, hogy az éves szinten így „odaajándékozott” 300 milliárd forint hogyan oszlik majd meg a multik, a „NER lovagok óriásvállalatai” és a tisztességes magyar kkv-k között.
Kiemelte: az adócsökkentésről szóló javaslat első paragrafusa már adóemelést tartalmaz, hiszen a magánszemélyek számára megemelik az összevont adó alapját.
A kormány az emberek érdekei helyett a nagyvállalatok érdekeit képviseli - jelentette ki. Úgy vélte: a kormány az oktatásra, egészségügyre és szociális területre szánt forrásokat „elinflálja”, megszorításokat alkalmaz az emberek életét érintő területeken.

Varga Mihály: meg kell őrizni az elmúlt évek gazdasági eredményeit
Varga Mihály a vitában elhangzottakra reagálva reményét fejezte ki, hogy a Ház többsége támogatni fogja a javaslatot. Mint mondta, az adócsökkentés beterjesztésére olyan helyzetben került sor, amikor a gazdaság növekszik, és jobb helyzetben van Magyarország, mint 2010-ben volt. Messze vagyunk a tökéletestől, de az elmúlt 9 évben a magyar emberek és cégek olyan teljesítményt értek el, amivel biztonságosabb helyzetbe manőverezték magukat.
Jelenleg 5,3 százalékkal növekszik a gazdaság és a foglalkoztatás bővülésében is jelentős eredményt tudtunk elérni - mondta.
Jobbikos felvetésekre reagálva a pénzügyminiszter hangsúlyozta: nem érzi kockázatnak a külföldi munkavállalók megjelenését, mert ez csak akkor engedélyezik, átmeneti időre, ha nincs megfelelően képzett magyar munkaerő. Hozzátette: a gyermekneveléshez szükséges cikkek áfájának csökkentét uniós irányelv akadályozza.
Hangsúlyozta: bíznak abban, hogy a képviselők támogatják a javaslatot, így az elmúlt években elért gazdasági eredményeket meg tudják őrizni.