Gazdaság

Végsőkig kitartanak a magyar méhészek

Világszintű probléma a méhállomány drasztikus csökkenése, pedig az ökoszisztémák alapja a beporzó tevékenységük, ami nélkül mezőgazdaság és élelmiszeripar, emberiség sincsen

Nemzetközi kiállításokon a kiváló minőségű magyar termékek értékesítésének támogatásával, belföldi fogyasztásösztönző kampányokkal és 2019 szeptember 26. és 29. között Budapesten az Országos Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kiállítás és Vásár megszervezésével segíti a kkv-szektor termékeinek piacra jutását az Agrármarketing Centrum, amelynek ügyvezető igazgatója, Ondré Péter nyilatkozott lapunknak.

Végsőkig kitartanak a magyar méhészek
Ondré Péter: Versenyképességünk titka megtalálni azokat a piacokat, ahová a kisebb volumenű, de jó minőségű termékeinkkel betörhetünk
Fotó: Ficsor Márton

– Általánosságban az Agrármarketing Centrum milyen feladatokat lát el?

– Közösségi agrármarketing tevékenységet végzünk, három alapvető feladatkörünk van. Az első – a legismertebb – a belföldi termékpálya kampányok szervezése. Ha előáll például egy piaci válság vagy kényszerhelyzet, ami azt indokolja, hogy hazai agrártermékek belföldi fogyasztását növeljük, akkor az a mi feladatunk. Ilyen volt például az orosz embargó miatt előálló húspiaci, vagy a tavalyi almapiacot érintő válság is, amikor nagyságrendekkel több étkezési és ipari alma került be a kínálatba. Az étkezési alma szegmensben tudtunk azzal segíteni, hogy az almafogyasztást a rendelkezésünkre álló eszközeinkkel növeltük. Ez a legismertebb tevékenységi körünk, amiben számos eszközünk van, a kóstoltató roadshow-tól a belföldi reklám és médiakampányokon át az online, social megoldásokig. A másik fő tevékenységi területünk a külföldi kiállítások szervezése. Folyamatoson monitorozzuk a világban zajló élelmiszeripari kiállításokat, figyeljük, hogy melyek azok a célpiacok, amelyek a magyar agrárium szempontjából a legfontosabbak. Emellett mi magunk is szervezünk kiállításokat. Idén az AMC közösségi standján 15 nagy külföldi kiállításon, például Európa mellett Ázsiában, a Közel-Keleten és Amerikában mutathatják be kiváló termékeiket közreműködésünkkel a magyar termelők. A harmadik nagy tevékenységi körünk az Országos Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kiállítás és Vásár (OMÉK) megszervezése, ahová július 15-ig még várjuk a jelentkező kiállítókat. 2017-ben százezer látogatót fogadtunk a Hungexpon, érdemes tehát jelentkezni. Ez a rendezvény költségvetésének volumenét tekintve is egyedülálló az állami szektorban.

– Mennyire népszerűek a külföldi piacon a magyar agrártermékek, van-e olyan amire különösen magas a kereslet és mi az, aminek szüksége van „hátszélre”?

– Az a tapasztalatunk, hogy általában az a magyar vállalkozás, illetve termék lehet sikeres a nemzetközi piacokon, amelyik a hazai kereskedelmi láncok polcaira el tudott jutni, mondhatnánk úgy is, hogy ez a beugrási küszöb. Ez azt jelenti, hogy a termék csomagolása, logisztikája, minősége és előállításának volumene eléri azt a színvonalat, amivel már a külföldi piacokon is megállhatják a helyüket. Magyarország egy kis piac, relatíve kis termelési mennyiségekkel. Ezért a mi versenyképességünk titka, hogy megtaláljuk azokat a célzott részpiacokat külföldön is, ahová a kisebb volumenű, de jó minőségű termékeinkkel betörhetünk. Például Kínában sem egy átfogó, másfélmilliárdos piacban kell gondolkodnunk, hanem a 10-15 milliós városi agglomerációkban. Ezek fogyasztási kultúráját kell megvizsgálni, abból a szempontból, hogy milyen termékünkre lehet komoly igény. A magyar borok például a Távol-Keleten nagyon jól eladhatók, de a sertéspestis felbukkanása előtt kifejezetten jól teljesített ebben a régióban a magyar sertéshús és mangalicahús is. A magyar libamájnak szinte a világ minden pontján sikere van. Emellett a magyar akácméz is nagyon jól szerepel az utóbbi időben a nemzetközi piacokon, hogy csak pár termékpályát említsek.

– A felsoroltak javarészt hagyományosan világszerte népszerű magyar termékek, amelyek már szinte eladják magukat. Melyek azok a termékkörök, amelyeket szeretnének még felhozni erre a szintre?

– A külpiacokra nem termékkategóriákat, hanem konkrét cégeket viszünk. A következő évek fontos kihívása többek között a sertés pestis miatt bekövetkezett piacvesztés helyrehozatala. E tekintetben új piacokra kell lelni, és újra kell építeni a régieket is. A magyar tejtermékek iránt is nő a kereslet, „egy kicsit több odafigyeléssel” is nagyot léphetünk előre. Hatékonyabbá kell tenni nemzetközi színtéren a zöldség-gyümölcs szektor feldolgozott termékeinek megjelenítését is.

– Hogyan lehet mérni az önök által végzett marketing tevékenységek hatását, hasznát, eredményét?

– Az, hogy egy külföldi kiállításon való megjelenés után milyen volumenű üzlet jön létre nagyon szenzitív adat, ezt nem is adják ki, ami érthető, így ezek az adatok nem elemezhetőek. A külpiaci kiállítások iránt mutatott hazai érdeklődés szintje viszont mérhető. Ezekből az információkból levonhatóak következtetések. Dél-amerikai kiállításra még nem szerveztünk közösségi standot, ez még rejtett lehetőség számunkra és a magyar élelmiszeripari kis és közepes vállalkozások számára.

– Nemrégiben kampány indult belföldön a nyúlhús népszerűsítéséért, mi indokolta és milyen eredménnyel zárult?

– A nyúl ágazatban is jelentős tartalékaink vannak. Viszonylag mérsékeltebb tőkeráfordítással sikeressé válhatnak a termelők. Az exportpiacokon – például Olaszország irányába – jól teljesít a magyar nyúlhúsipar. E termék belföldi fogyasztása azonban meglehetősen mérsékelt, pedig a nyúlhús egészséges, nagyon jó fehérjeforrás, alacsony koleszterin és zsírtartalommal, így az egészséges életmódhoz tökéletesen passzol. Akkor tud az ágazat stabilan fejlődni, ha a belpiacon is stabil lesz a fogyasztói rétege. Ez teszi indokolttá a belföldi kampányt.

– Ehhez szorosan kapcsolódik a halhús fogyasztást ösztönző kampány. Ez, hogy áll?

– A piaci logikán túl, ami a mi tevékenységünket meghatározza, az egészséges táplálkozás irányába történő tájékoztatás és fogyasztás ösztönzése is fontos célkitűzésünk. Sajnálatos módon mi vagyunk az utolsók halhús fogyasztásban az Euró-pai Unióban, ebben mindenképpen fejlődnünk kell. A magyar halgazdálkodás erős. Afrikai harcsából például uniós szinten első számú exportőrök vagyunk, pontyban pedig harmadikak. Hétéves fogyasztásnövelő kampányunk eredményeképpen tavaly hazánkban öt százalékkal nőtt a halhús fogyasztás. Egy termék fogyasztását nem csak a vásárlók tudatossága, vagy a termék egészségre gyakorolt hatása, hanem az ára is meghatározza, ezért a halágazatban is megtörtént az áfacsökkentés. Az áfa mérséklése az agrárkormányzat részéről rendkívül fontos, hatékony és ösztönző lépés volt.

– Zöldség-gyümölcs témakörben mostanában leginkább arról hallani, hogy a gyökérzöldségek ára egyre magasabbra szökik, drágább lesz lassan, mint a húsáru. Változott a zöldség-gyümölcs fogyasztás mértéke itthon az átalakuló étkezési szokásokkal?

– Az egyik leghangosabb kampányunk az almafogyasztás népszerűsítését célzó akciónk volt. Az országban nagyjából tíz-tizenöt helyszínen jártunk a Nemzeti Agrárkamarával és a FruitVeB-bel együttműködve. Az eredményeket látva ezt a munkát is folytatjuk, nem csak az alma, hanem a dinnye esetében is, de őszre egyéb zöldségágazati reklámokat is tervezünk. Nem titok, ezeket az idei termelési adatokhoz, tendenciákhoz kell igazítani, vagyis ezekkel a kampányokkal meg kell várni, hogy az idei termelési ciklus hogyan alakul.

– Szóba kerültek a kiállítások. Mit lehet tudni az idei OMÉK-ről?

– A fővárosban szeptember 26. és 29. között szervezzük az OMÉK-ot. Az agrárgépészeti és állattenyésztési szakmai kiállítást partnerrendezvényünkön, Bábolnán tartjuk. Fontos célja lesz a budapesti rendezvénynek az élelmiszeripar erősítése, a Hungexpóra a nagyobb élelmiszeripari termelőket is meghívtuk. Az OMÉK kettős szakmai és közönségvásár arculata megmarad, de arra az elhatározásra jutottunk, hogy ha már az országunknak van egy ekkora, kormányzati támogatással megvalósuló agrárrendezvénye, akkor egy exportorientált magyar élelmiszeriparral a hátunk mögött kihasználjuk, és regionális üzleti fórumot teremtünk belőle.

– Nagy István agrárminiszter az idei évet a beporzás évének jelölte ki. A méhészetből egyre több hír érkezik arról, hogy veszélyben van a hazai állomány. Mit lehet erről tudni?

– Sajnos hosszú távú tendencia a méhállomány csökkenése. Világszinten borzasztó tempóban csökken a méhcsaládok száma. Az Egyesül Államokban húsz év alatt negyedére csökkent a méhcsaládok száma, azaz bő nyolcról 2,4 millióra mérséklődött. Magyarország helyzete azonban még mindig az egyik legjobb ebből a szempontból európai uniós összehasonlításban. Fontos tudni, hogy az ökoszisztémák alapja a méhek beporzó tevékenysége, enélkül nemhogy mezőgazdaság és élelmiszeripar, de emberiség sincsen.

– Mennyire ment át a köztudatba, hogy ilyen súlyos problémáról van szó?

– Nem eléggé még, az biztos. De sok szervezet, köztük mi is dolgozunk azon, hogy a magyar méhállomány és méztermelés helyzetét minél többen ismerjék és kellőképen értékeljék, elismerjék. A fennálló viszonyokat nehezíti, hogy idén még az időjárás is komoly károkat okozott. Jó, hogy jött az eső, szükség is volt rá, de pont az akácvirágzás idején érkezett, tehát a beporzást jóformán teljesen elmosta az idő. Emiatt az idei „fekete” év lehet a hazai mézpiacon. Mézkampányunk egyébként nagyon sikeres volt, idén is folytatjuk. Nagy kérdés, hogy a méhek védelméről vagy a fogyasztásról fog-e szólni, hiszen, ha nincs méz a piacon, nem a fogyasztást kell ösztönözni. Külföldre egyébként sok mézet adunk el, a harmadik legnagyobb kibocsátó ország vagyunk Spanyolország és Románia után – miközben sajnálatosan alacsony a belföldi fogyasztásunk.

– Nemrég szerepelt a hírekben, hogy egy iskola udvarán egy egész méhkolónia pusztult el, de az utóbbi időben több hasonló esetről is lehetett hallani. Ezek megakadályozása érdekében mit lehet tenni?

– Ez egy viszonylag tág szakpolitikai kérdés, az agrárkormányzat dolgozik azon, hogy ilyen esetek ne fordulhassanak elő. Fontos döntésnek tartom a méztermelők családonkénti támogatását, amit Nagy István miniszter úr jelentett be néhány hete. Emellett a permetezési online napló bevezetése is jó döntés volt, amivel a gazdálkodókat is abba az irányba tudjuk terelni, hogy a legfontosabb méhlegeltetési időszakban ne vigyenek fel permetezőszert a növényekre. A rengeteg eső, ami valószínűleg még egy hónapig tendencia marad, nem tesz jót a mezőgazdaságnak, sajnos nem csak a méhek szempontjából. Exportkivitelünk eredményeit azonban a feldolgozott termékek arányának növelésével is sikerrel emelhetjük. Ez az irány minden szempontból, hosszú távon is a magyar agrárium és élelmiszerágazat érdekét szolgálja és a fenntartható eredményességnek is záloga.

Kapcsolódó írásaink

A magyarhirlap.hu weboldal sütiket (cookie) és különböző kódokat használ a megfelelő működés, elemzések készítése, a felhasználói élmény fokozása valamint az Ön számára releváns, személyre szabott ajánlatok összeállítása érdekében. Ezek használatát az Elfogadom gomb megnyomásával jóváhagyja. Bővebb információt az Adatkezelési Tájékoztatónkban talál.

Elfogadom