Itthon kamatoztatnák a diákok külföldön szerzett gyakorlati tudásukat

Idén is folytatódik a hazai turisztikai ágazat növekedése: márciusban a külföldiek által eltöltött vendégéjszakák száma 1,7, a belföldi vendégforgalom pedig 3,7 százalékkal emelkedett. Ezt a 2010 óta tartó szárnyalást azonban egyre inkább veszélyezteti a szakképzett munkaerő hiánya, a szektorban több ezer üres pozíció áll betöltetlenül – derül ki az Budapesti Gazdasági Egyetem (BGE) felméréséből. A szállodák nemcsak szakképzettséget nem igénylő munkavállalókat várnak, hanem a turizmus-vendéglátás területén magasan képzett, gyakorlattal rendelkező munkaerőt is.

A magyar turizmus évek óta jól teljesít: a KSH adatai szerint tavaly a kereskedelmi szálláshelyek 5,2 százalékkal több, összesen 12,5 millió vendéget regisztráltak, a vendég­éjszakák száma 2017-hez képest pedig több mint egymillióval
nőtt, így 2018-ban csaknem elérte a 31 milliót.

Az ágazat szempontjából ugyanakkor komoly kihívást jelent, hogy a szaktudással és gyakorlattal rendelkező képzett munkavállalókból szinte égető a hiány. Tavaly átlagosan 2,5 százalékos volt a betöltetlen álláshelyek aránya a vendéglátás és szállásadás területén, de a szezon közepén ez a szám elérte a 2,8 százalékot is. Mindezt tetézi a magas fluktuáció, és az, hogy a szektorban az átlagkeresetek a nemzetgazdasági átlag kétharmada körüli szinten vannak. Sok szállodában több tucat pozíció áll betöltetlenül, és nemcsak a képzettséget nem igénylő mosogatás és takarítás terén, hanem a vendégekkel idegen nyelven aktívan kommunikáló, vagy éppen az éttermi, konyhai szakmai feladatokat ellátó munkaerő tekintetében is.
A magasan kvalifikált munkaerő hiányát enyhítheti a felsőoktatási képzéshez kapcsolódó külföldi szakmai gyakorlat – véli Lugasi Andrea, a BGE Kereskedelmi, Vendéglátóipari és Idegenforgalmi Kar dékánja. – Óriási potenciált jelent ugyanis a magyar szállodák és a vendéglátók számára az a több tucat turizmus-vendéglátás szakos hallgató, akik idegen nyelveket beszélnek, és fél vagy akár egy éven keresztül is dolgoztak már a képzéshez kapcsolódó külföldi gyakorlati programban, majd ennek leteltével hazajöttek.

Fekete Alex, a BGE külföldi szakmaigyakorlat-szervező partnere, a tizennégy országban jelenlévő, nemzetközi hátterű Smaller Earth Group által működtetett Resort Lea­ders program ügyvezetője hozzátette: az általuk szervezett hivatalos szakmai gyakorlati programokban résztvevő diákok elsődleges célja és motivációja is a munkatapasztalat-szerzés, valamint az utazás és nyelvtanulás. „Saját tapasztalataink tehát azt mutatják, hogy többségük a külföldön megszerzett tudást itthon kamatoztatná. Óriási előnyt jelent számukra, hogy rutinos szakemberektől, professzionális környezetben – magas presztízsű és nagy múltú, négy-öt csillagos amerikai hotelekben – tanulhatják a szállodai munka rejtelmeit három, hat vagy akár tizenkét hónapon keresztül, ami garantálja további szakmai fejlődésüket.”

A nyári szezonban a képzettséget nem igénylő munkakörök terén némi segítséget jelent a szektornak az olyan diákok munkája is, akik nem a turizmus vagy vendéglátás területén tanulnak, azonban az olyan felelősségteljes és komoly tapasztalatot igénylő pozícióknál, mint a szakács, a pincér vagy a recepciós, nem lehet betanított munkaerőt alkalmazni. Ebből a szempontból is hasznos a külföldi szakmai gyakorlat: „a három évvel ezelőtti indulás óta több százan szerezhettek munkatapasztalatot az Egyesült Államok elismert négy-öt csillagos szállodáiban, ahol magas szintű éttermi kiszolgálást és vendégfogadást, valamint konyhaművészetet is tanulhattak a hallgatók. Eddig összesen több mint százhúsz, csak az idei gyakornoki programunkra közel hatvan turizmus-vendéglátás szakos hallgató jelentkezett, és ez a szám várhatóan bővül, hiszen még nem zártuk le a jelentkezést az ősszel induló turnusra” – tette hozzá Fekete Alex.

A munkatapasztalat, a nyelvtanulás, a kinti fizetés mellett a külföldi gyakornoki munka további előnye, hogy a programot itthon több felsőoktatási intéz­mény is elismeri hivatalos szakmai gyakorlatként.