„Egyik csapatnak sem lehet kisebb a kapuja”

– Mit jelent és miért fontos a versenyjog érvényesítése?

– A versenyjog célja, hogy a gazdaságban biztosítsa a vállalkozások számára egy olyan környezet fenntartását, amiben a vállalkozások folyamatos versenynyomás alatt állnak és így arra kényszerülnek, hogy egyre jobb – és lehetőleg alacsonyabb áron – termékeket, szolgáltatásokat kínáljanak vevőik számára. Ez természetesen csak akkor lehetséges, ha mindenki egyenlő eséllyel versenyezhet egymással és akár új belépők is megjelenhetnek a piacokon a meglévőket versenyre sarkallva. Szintén nagyon fontos, hogy a verseny a teljes beszerzési láncra kiterjedjen, tehát a beszállítók és az alapanyaggyártók is versenyezzenek egymással. Azok a vállalkozások lesznek az export piacokon is versenyképesek, akik ilyen közegben tudnak sikeresek lenni. Gondoljunk csak azokra a piacokra, ahol sok szereplő szabadon versenyezhet egymással: Magyarországon, különösen Budapesten ma világszínvonalú éttermek és hotelek közül válogathatnak a fogyasztók, mivel ezek folyamatosan arra kényszerülnek, hogy a legjobb szolgáltatást nyújtsák. Az állam a gazdaság körülbelül egyharmadának megfelelő értékben lép fel vásárlóként a piacon. Ahogy egy család is mérlegeli a hétvégi nagybevásárlás előtt, hogy melyik áruházba menjen vásárolni, úgy az államnak is fontos, hogy a közbeszerzések során egymással versenyző piaci szereplőktől tudjon vásárolni. Erős kritikát kapott az Európai Bizottság nemrégi döntése a Siemens/Alstom ügy kapcsán, habár pont azt mérlegeltük az összefonódás megtiltásakor, hogy ezek a vállalkozások közbeszerzéseken is versenyeznek egymással, például a jelzőrendszerek kiépítésének piacán, és ha engedélyeztük volna a fúziót, akkor kevesebb ajánlattevő lett volna jelen ezeken a tendereken, ami hosszú távon azt eredményezte volna, hogy megemelkedik a vasúti közlekedés ára.

– Milyen eszközök segítenek az érvényesítésben?

– Maguk a versenyjogi szabályok minden fejlett a párizsi székhelyű Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) országaiban nagyon hasonlóak. A szabályok hatékony érvényesítésének kulcsa az, hogy a versenyhatóságok számára a szükséges erőforrások (például szakképzett munkaerő, költségvetési stabilitás) is rendelkezésre álljanak. Mindemellett fontos, hogy hatékony szankciók és eljárási eszközök is legyenek a hatóságok kezében.

– Hogyan lehet szabályozni a versenyt? Miben segítenek a versenyszabályok?

– Visszatérnék a sportbeli hasonlatomhoz. Minden sportnak megvan a szabályrendszere, ami mentén a játékosoknak játszaniuk kell. A bíró az, aki pedig biztosítja azt, hogy ezeket a szabályokat betartsák és mindenki egyenlő feltételek mellett versenyezhessen. Nem lehet valakinek kisebb a kapuja vagy nem lehet, hogy a pálya lejtsen, hiszen az az ellenfél számára lehetetlenné tenné a játékot. Az ilyen egyenlő játékpálya kialakítása és biztosítása a versenyjogi szabályok célja. A fúziókontroll alapvetően megelőzési célú: meggátolja, hogy olyan piaci erő alakuljon ki egy-egy vállalkozás vagy vállalkozáscsoport kezében, amivel a verseny feltételeit a maga hasznára tudja alakítani. Ha pedig már a már a piaci szerkezetek konkrét torzulása megtörtént, mert például csak egy vagy néhány erőfölényes szereplő van jelen egy adott piacon, akkor ennek a szereplőnek a „féken tartása” is versenyjogi eszközökkel lehetséges. Továbbá egy kiemelkedően fontos szabálya még a versenyjognak a versenykorlátozó magtartások tilalma, amely azt kívánja megakadályozni, hogy olyan összejátszások történjenek a piacokon vagy közbeszerzésekben, amik mondjuk azt eredményezzék, hogy karácsony előtt minden boltban ugyanannyi legyen a ponty ára.

– A versenyjog, illetve a versenypolitika meghatározza egy ország versenyképességét?

– Nem egyedüliként ez határozza meg egy ország versenyképességét, de a jól működő versenyszabályok elengedhetetlen feltételei egy jól működő gazdaságnak, hiszen ha a versenynyomást gyakorol a vállalkozásokra, akkor fognak újítani, fejleszteni. Ahogy már említettem, ha a válogatóban erős szereplők vannak, akkor tud egy ország olyan versenyzőt küldeni az olimpiára, aki nemzetközi megmérettetésben is helyt tud állni. Ha csak a hazai pályáról beszélünk, egy jó versenypolitika hosszú távon garantálja, hogy az ország állampolgárai a lehető legjobb termékeket és szolgáltatásokat kapják a lehető legjobb áron. A versenyképességet ezen kívül még persze számos tényező befolyásolja, például infrastruktúra, makrogazdasági környezet, képzett munkaerő rendelkezésre állása, oktatás és egészségügy, fejlett pénzügyi piacok és még sorolhatnánk.

– A magyar gazdaság verseny­alapú gazdaságnak számít?

– A magyar gazdaság versenyalapú működésének a rendszerváltozás óta megvannak a társadalmi-, törvényi feltételei. Tökéletes verseny sehol sem létezik, minden gazdaságban van lehetőség a további fejlődésre. A bürokráciacsökkentés például egy tipikus példa arra, ami minden ország számára folyamatos cél vagy cél lehet. Egy másik példa a hazai termékek, beszállítók felé hajló természetes preferencia: tény, hogy mindenki szívesebben veszi a hazait. De ami fontos, hogy a hazai gyártók, termelők folyamatosan szembesülhessenek a külföldi versenytársaikkal, mert ez készteti őket arra, hogy versenyben maradjanak és jobb vagy olcsóbb termékeket kínáljanak. Például egy Franciaországban végzett kutatás szerint azokban a megyékben, ahol könnyen engedélyezték a diszkontláncok letelepedését, az élelmiszerárak megyei szinten a hagyományos szupermarket láncokban érezhetően csökkentek, míg ugyanakkor hasonló más megyékben – ahol a vásárlóerő ugyanolyan volt – hagyományos szupermaket árak nem csökkentek.

– A jövőben milyen versenyjogi célok vannak?

– A versenyjog céljai a jövőben is hasonlóak maradnak, legfeljebb a hagyományos piacok mellett a digitális technológia által létrehozott új piacokon az új jelenségeket, a cégek potenciálisan versenyt csökkentő magatartásait vizsgálva kell majd ezeket érvényesíteni. Az élelmiszer-házhozszállítás kapcsán például hallottunk már olyan intelligens árképzésről, amely azt is figyelembe veszi, hogy a megrendelő környékén milyen áruházak és éttermek vannak és azokban milyen az árszínvonal. A versenypolitika egyik legfontosabb küldetése továbbra is az, hogy felszámolja azokat a piacra lépési korlátokat (az engedélyeztetési kötelezettségen túl), amelyeket a már a piacon lévő nagy cégek próbálnak támasztani különböző eszközökkel. Nekem az a személyes tapasztalatom, hogy például mióta Brüsszelből kitiltották az Ubert, azóta a piacvezető taxivállalatok szolgáltatásainak színvonala jelentősen csökkentf.