Gazdaság
Kiegyensúlyozott növekedés a gazdaságban
A kiemelkedő eredmény felerészt a szolgáltatási szektornak tudható be, amihez érdembenjárult hozzá a hatéves bérmegállapodás élénkítő hatása
Az idei első negyedévében folytatódott a magyar gazdaság dinamikus növekedése, ezzel Magyarország továbbra is vezető helyet foglal el az Európai Unió tagállamai között. Az uniós átlagot meghaladó bővülés fenntartását a versenyképesség erősítése mellett a Gazdaságvédelmi Akcióterv intézkedései is támogatják a következő időszakban – adta hírül tegnap a Pénzügyminisztérium a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) első negyedéves adataira reagálva. Tegnap a KSH – megerősítve első becslését – közölte, az idei első negyedévben 5,3 százalékkal nőtt a bruttó hazai termék (GDP) a múlt év azonos időszakához viszonyítva, a legnagyobb mértékben a piaci szolgáltatások, az ipar és az építőipar járult hozzá a növekedéshez. Az előző negyedévhez mérten 1,5 százalékkal bővült a GDP volumene.
A magyar növekedés fele a szolgáltatási szektorhoz köthető, amihez érdemben járult hozzá a hatéves bérmegállapodás gazdaságélénkítő hatása. Az ipart és az építőipart a kiszámítható és befektetőbarát gazdasági környezet mellett a kormány beruházásösztönző intézkedései és otthonteremtési programja egyaránt támogatta. Jelenleg már 4,5 millió embernek van munkája, a két számjegyű keresetnövekedéssel párhuzamosan a reálbérek 7,6 százalékkal nőttek az év első három hónapjában – írta a minisztérium. Hozzátették: ez azt jelenti, hogy az Európai Unió egyik legalacsonyabb személyi jövedelemadó-kulcsának és az idén tovább emelkedett adókedvezménynek is köszönhetően több pénz marad a magyar családoknál, ami megmutatkozik a háztartások fogyasztásra fordított kiadásainak 5,2 százalékos bővülésében. Az első negyedéves növekedési adat ismeretében elmondható, hogy 2019 egészére nézve reális a négy százalékot meghaladó GDP-bővülés.
Elemzők szerint a részletes adatok bizonyították, hogy a gazdasági növekedés kiegyensúlyozottabbá vált, a fogyasztás és a beruházások dinamikus növekedése ellenére a nettó export is hozzájárult a GDP bővüléséhez. Nyeste Orsolya az Erste bank makrogazdasági elemzője közölte, hogy a gazdaság belső motorjai továbbra is erősek, ennek megfelelően úgy gondoljuk, hogy a háztartások fogyasztása – szemben a korábban várt lassulással – enyhén tovább gyorsulhat az idei évben. Eközben a beruházási aktivitás is erős maradhat. Virovácz Péter az ING Bank vezető makrogazdasági elemzője közölte: egyáltalán nem lenne meglepő, ha a gazdasági növekedés 4,5-5 százalék között maradna a következő egy-két negyedévben.
Esett márciusban az exporttöbblet
Márciusban az export euróban számolt értéke 4,9 százalékkal, az importé 5,9 százalékkal nőtt az egy évvel korábbihoz mérten, az exporttöbblet 54 millió euróval csökkent és 644 millió euró volt – jelentette tegnap második becslése alapján a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). Márciusban a kivitel értéke 9,673 milliárd euró, a behozatalé 9,029 milliárd euró volt. Első becslésében a KSH nagyobb, 677 millió euró márciusi aktívumot közölt, mert kisebb, 5,6 százalékos importnövekedéssel számolt – adta hírül a távirati iroda. Idén január–márciusban a termék-külkereskedelmi mérleg többlete 1,853 milliárd eurót tett ki, 294 millió euróval kevesebbet, mint egy évvel korábban, az export 5,9, az import 7,6 százalékkal nőtt.
Az aktívum négytizede a szállításé
Az első negyedévben a szolgáltatások euróban számított exportja 4,5 százalékkal, importja 3,2 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához képest, az aktívum 1,943 milliárd euró volt, 134 millió euróval több az egy évvel korábbinál – jelentette tegnap a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). Az export értéke 5,863 milliárd euró, az importé 3,920 milliárd euró volt. Az aktívum csaknem négytizede a szállítási szolgáltatásokból, 37 százaléka pedig a turizmusból származott. A szolgáltatásexport 72, míg az import 78 százalékát az Európai Unió tagországaival bonyolította le Magyarország, ebben a viszonylatban 1,2 milliárd euró többlet keletkezett.