Márciusban is kétszámjegyű volt a keresetek emelkedése

A növekedés huszonhatodik hónapja, 2017 februárja óta kétszámjegyű.

A közfoglalkoztatottak nélkül számolva 377 100 forint volt az átlagkereset, 9,1 százalékkal több a tavaly márciusinál.

A nettó átlagkereset a kedvezmények nélkül 244 200 forint, a kedvezményeket is figyelembe véve 251 600 forint volt.

Az idei első negyedévben az előző év azonos időszakához viszonyítva 11,0 százalékkal nőttek a keresetek, a bruttó átlagkereset 352 200 forint, a nettó átlagkereset 234 200 forint volt.

A márciusi 3,7 és az első negyedéves 3,2 százalékos inflációval számolva a reálkeresetek 7,1 illetve 7,6 százalékkal emelkedtek.

A közfoglalkoztatottak nélkül számolva a vállalkozásoknál 11,6 százalékkal, a költségvetési szférában 2,5 százalékkal nőtt a bruttó átlagkereset és 384 ezer 800, illetve 362 ezer 300 forintot tett ki.

A feldolgozóipari 13,6 százalékoshoz hasonló 13,7 százalékkal emelkedtek a keresetek az építőiparban is, de az előbbi 390 ezerre nőtt míg az utóbbi 279 ezer forintra emelkedett márciusra. Az infokommunikáció területén 671 ezer forint, a pénzügyi biztosítási szektorban 534 ezer forint volt a havi bruttó átlagkereset márciusban, ami 15,4, illetve 4,2 százalékos növekedésnek felel meg.

Az oktatásban 4,0, az egészségügyben 5,0 százalékos emelkedés eredményeként 325 ezer, illetve 340 ezer forint volt a márciusi átlagkereset.

A teljes munkaidőben alkalmazottak száma 101 ezerrel 3,08 millióra nőtt tavaly március óta, a vállalkozásoknál 104 ezerrel nőtt a létszám, a költségvetési szerveknél csökkent. A közfoglalkoztatottak száma 36 ezerrel, 97 ezerre csökkent.

A Pénzügyminisztérium (PM) a KSH adatait kommentálva közölte, hogy már 75 hónapja töretlenül emelkednek a reálbérek Magyarországon, a családi adókedvezményt is figyelembe véve több mint 47 százalékkal nőttek 2010 és 2018 között.

A tárca közleményében hangsúlyozta: folytatódott a kétszámjegyű béremelkedés, az idei első negyedévben 11 százalékkal nőttek a bruttó és nettó bérek egyaránt, a reálbérek így 7,6 százalékkal voltak magasabbak az egy évvel korábbinál.

A kétgyermekesek reálkeresete csaknem 59 százalékkal, a háromgyermekeseké pedig több mint 76 százalékkal nőtt nyolc év alatt, a családok anyagi helyzete így folyamatosan javul - jelezte a PM.

A tárca kitért arra is, hogy nemzetközi összehasonlításban az euróban kifejezett magyar bruttó bérek nőttek a leggyorsabban 2010 és 2018 között a visegrádi országok közül.

A következő időszakban a minimálbérek érdemi emelésének, az adócsökkentéseknek, a magas munkaerő-keresletnek, a közszféra és a vállalkozások béremeléseinek köszönhetően tovább emelkedhetnek a bérek Magyarországon - emelte ki a PM.

Az elemzők szerint képzett munkaerő egyre fokozódó hiányának és a bérminimum-emeléseknek köszönhető a keresetek emelkedése. Az átlagbérek kétszámjegyű növekedését segítette az is, hogy korábbi közfoglalkoztatottak nagy számban kerültek át az elsődleges munkaerőpiacra, amivel magasabb bért értek el.

Horváth András, a Takarékbank elemzője kommentárjában megállapította, hogy a képzett munkaerő egyre fokozottabb hiánya és a bérminimum-emelések hatására emelkedtek márciusban a bruttó bérek.

A szakértő 10 százalékot meghaladó bérnövekedést vár ebben az évben, a reálbér növekedés várakozása szerint 6,6 százalék lehet, és a kockázatok változatlanul felfelé mutatnak.

A 2013-tól 2019 végéig terjedő periódus alatt 52 százalékkal nőnek a reálbérek, ami példátlan gazdaságtörténeti ütemnek számít. A továbbra is kifeszített munkaerőpiac és a rekord alacsony munkanélküliség miatt a bérnövekedés dinamikája a következő időszakban is hasonlóan intenzív maradhat, a képzett munkaerő hiánya gyakorlatilag a gazdaság minden szektorában problémákat okoz mostanra, tette hozzá.

Regős Gábor, a Századvég Gazdaságkutató makrogazdasági üzletágának vezetője szerint elsősorban a továbbra is növekvő munkaerőhiány magyarázza az átlagbérek kétszámjegyű növekedését, amit segített az is, hogy több korábbi közfoglalkoztatott került át az elsődleges munkaerőpiacra, amivel magasabb bért ért el. A bérek emelkedését a versenyszféra húzta, míg az állami szférában bérrendezésekre van szükség.

Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője arra hívta fel a figyelmet, hogy továbbra is átlag felett nőnek a bérek a feldolgozóiparban, az építőiparban és az információ, kommunikáció területén. Ezzel szemben az állami szférában 2015 óta nem volt példa ilyen alacsony keresetemelkedésre elsősorban amiatt, hogy a rendvédelmi szerveknél lezárult a bérrendezési folyamat.

Az ING Bank szakértői arra számítanak, hogy továbbra is 10 százalék körül maradhat a bérnövekedés üteme főként a munkaerőhiány miatt.