Gazdaság

Külföldi érdekek útjában áll a hazai földtörvény

A kormány ezután is mindent megtesz a magyar termőterület és a gazdálkodók védelmében

Az Európai Bizottság a külföldi spekulánsok érdekeit védve támadta meg a magyar földtörvényt az Európai Unió bíróságán. A 2014 óta életben lévő magyar törvény véget vetett a nemzeti érdekeket feladó balliberális földpolitikának, amely zsebszerződések által külföldi szélhámosok kezére juttatta a magyar földeket – tájékoztatta lapunkat az Agrárminisztérium.

Külföldi érdekek útjában áll a hazai földtörvény
Brüsszel szerint a többi tagállam polgárai kárára védi jogszabály a magyar szántót
Fotó: Katona László

A nemzeti kormány által bevezetett törvény – sok más uniós tagállaméhoz hasonlóan – korlátozza a termőföld tulajdonának megszerzését és használatát külföldiek számára, és több százezer hektár magyar földet mentett meg attól, hogy a külföldiek földvásárlási moratóriuma után spekulánsok kezére kerüljön.

Az Európai Unió bírósága ítéletét tanulmányozzuk, és minden jogi lehetőségeket ki fogunk meríteni, hogy csak a törvények betartásával lehessen gazdálkodni Magyarországon. A kormány elkötelezett abban, hogy a magyar földet magyar kézben kell tartani. Kiállunk a magyar gazdák petíciója mellett is, miszerint elfogadhatatlan, hogy Brüsszel az agrártámogatásokat csökkenteni akarja, hogy még többet tudjon a migránsokra költeni – olvasható a minisztérium nyilatkozatában.

Magyarország nem teljesítette a tőke szabad mozgásának elvéből és a tulajdonhoz való jogból eredő kötelezettségeit a mezőgazdasági földterületeken más tagállambeli polgárok haszonélvezeti jogának megszüntetésével, így a szabályozás jogsértő az Európai Unió luxemburgi központú bírósága szerint.

Hat évvel ezelőtt Magyarország olyan szabályozást fogadott el, amelynek értelmében a mezőgazdasági területeken haszonélvezeti jog kizárólag a föld tulajdonosának közeli hozzátartozója javára alapítható vagy tartható fenn. A szabályozás különösen a más tagállambeli polgárok helyzetét érintette. A bíróság tegnap meghozott ítéleté­ben hangsúlyozta, az alapvető jogokat minden esetben alkalmazni kell, akkor is, ha egy tagállam bizonyos kivételeket kíván érvényesíteni.

Írták, a haszonélvezeti jog megszüntetése az Európai Unió Alapjogi Chartája értelmében tulajdontól való megfosztásnak minősül. Az uniós charta lehetővé teszi a közérdeken alapuló ilyen megfosztást, valamint az elszenvedett veszteségekért fizetett kártalanítást, a haszonélve­­­­­zeti jog törvénybe foglalt megszüntetése azonban nem felel meg e felté­teleknek.

Kapcsolódó írásaink