Gazdasági korszakváltás előtt állunk

– Miért van szükség a kormány kkv-fejlesztésekkel kapcsolatos stratégiájára?

– A jelentőségét az adja, hogy megteremti a keretrendszert a kkv-k kormányzati támogatásához. Az elmúlt időszakban a hazai kkv-k rendkívül jól teljesítettek, a számok azt mutatják, hogy 2010 és 2017 között 32 százalékkal növelték az egy alkalmazottra jutó hozzáadott értéküket. Ez elsősorban a vállalkozók munkájának az eredménye. A fejlődés mértéke meghaladja a V4-ek és az EU28 átlagát is. A nagyvállalatok termelékenysége ugyanebben az időszakban csak 18 százalékkal nőtt, az Európai Unióban pedig nem érte el a tíz százalékot a kkv-k termelékenységének javulása. Meglátásom szerint a kormánynak két feladata van. Egyrészt, hogy elbontsa a kkv-k boldogulását gátló akadályokat, másrészt, hogy aktívan is támogassa megerősödésüket. Ennek szellemében az elmúlt időszakban csökkentettük a vállalkozások és a munka adóját, 2010 után stabilizáltuk a költségvetést, csökkentettük a kamatokat, csak uniós forrásból több mint 1500 milliárd forinttal támogattuk közvetlenül is a vállalkozások fejlődését. Azonban nem dőlhetünk hátra. A világ nem áll meg, így a stratégia feladata, hogy vállalkozásaink sikerrel vegyék az előttük álló újabbnál újabb kihívásokat.

– Melyek ezek a kihívások?

– Sikerült elérnünk, hogy aki akar, az tud dolgozni ma Magyarországon, ráadásul úgy, hogy a bérek reálértéke több mint negyven százalékkal nőtt az utóbbi nyolc évben. A vállalkozások oldalán ez kihívásként jelentkezik: mivel sok a munkahely, nehezebb munkaerőt találni, a jó munkaerőt egyre jobban meg kell fizetni. A béremelést pedig az áraikban sem mindig tudják érvényesíteni. Az egyetlen megoldás a termelékenység növelése, vagyis ugyanannyi emberrel nagyobb bevételt kell előállítani, amihez fejlesztések szükségesek. Az ITM finanszírozással és tudásátadással támogatja a technológiaváltást. 2010 és 2018 között 5000 milliárd forint kedvezményes hitellel és tőkeforrással segítettük a kkv-kat, az átlagkamat a 2009-es 13,2 százalékról 2018-ra 3,1 százalékra csökkent. Dolgozunk továbbá a felnőttképzés új rendszerének kialakításán, hogy keresletorientáltan, kimenetvezérelten működjön, és a teljesítménye mérhetővé váljon. Emellett ma már a legkisebb vállalkozás életben maradásához is fontos, hogy a tulajdonos bekapcsolódjon a digitális világba, és tudatosan szervezze folyamatait. Aki nem tud a vevői­vel interneten kapcsolatot tartani, az úgy jár, mint régen a szövőnő a fonó Jennyvel szemben: egyre jobban lemarad, és kiszorul a piacról. Nem spórolhatjuk meg tehát a digitális átállást sem. A harmadik kihívás, hogy a következő évtizedben a magyar vállalkozói társadalom fele túllép 65. életévén. A kilencvenes évek nagy vállalkozói generációja a nyugdíjas éveire készül. Ha nem akarjuk, hogy a felhalmozott tudás és eszközök elvesszenek, támogatnunk kell a cégek továbbörökítését, az úgynevezett „generációváltást”. Vagyis gazdasági korszakváltás előtt állunk. A KKV Stratégia célja, hogy a változásban meglássuk a lehetőséget, és tegyünk azért, hogy tíz év múlva hazánkban az életerős, növekedni képes hazai vállalkozások adják a hazai gazdaság gerincét.

– Mióta és milyen eszközökkel dolgoznak a stratégián?

– A legfontosabbnak azt tartom, hogy elsősorban a szereplők ismerik saját kihívásaikat. Éppen ezért 2019 tavaszán Szepesi Balázzsal, a stratégia kidolgozásáért felelős helyettes államtitkárral végiglátogattuk az ország összes megyéjét. Minden megyeszékhelyen, több budapesti helyszínen, összesen mintegy ezer vállalkozót kérdeztünk meg közvetlenül is az általuk érzékelt kihívásokról. Ezeket az alkalmakat stratégiai partnerünk, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) szervezte. Emellett jártunk több konferencián, vállalkozói szervezetnél, létrehoztunk munkacsoportokat, figyelembe vettük a Pénzügyminisztérium Versenyképességi Programját, a Magyar Nemzeti Bank, az MKIK, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége, az Építési Vállalkozók Országos Szövetsége javaslatait, valamint a nemzetközi perspektíva érdekében szoros kapcsolatot ápolunk az Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezettel is. De még egyszer, a lényeg, hogy bármit javasolunk, a fejünkben végig ott kell lennie a várpalotai bútorüzem vagy a békéscsabai textilgyár vezetője történetének is.

– Melyek azok a területek, amelyek a legnagyobb változtatásra szorultak?

– A magyar gazdaság egyik legjobb periódusát éli, most azon kell dolgoznunk, hogy ez így is maradjon. A legnagyobb feladat, hogy képesek legyünk a világ változásához történő alkalmazkodásra. A növekedés ellenére a hazai kkv-k termelékenysége például még elmarad a V4-ek átlagától és az európai szinttől. Emellett ahhoz, hogy a korábban említett korszakváltás sikeres legyen, a korábbinál összehangoltabb kormányzati fellépésére van szükség. Tovább kell csökkenteni a bürokráciát, egyszerűsíteni az adórendszert. Az ígéretesen induló cégek gyors növekedését segítő támogatási programokat kell indítanunk. Fontos, hogy a hazai szereplők még könnyebben és gyorsabban jussanak hitelhez és tőkéhez. Ösztönözni kell vállalatvezetőinket, hogy merjék alkalmazni az új technológiákat, sőt maguk álljanak elő okos, új megoldásokkal. Olyan környezetet kell teremtenünk, ahol a dolgozóknak megéri tanulni munka mellett, a vállalkozóknak pedig kifizetődő képezni őket.

– Mikorra várható a megvalósulás?

– Az intézkedések részletein és a megvalósulást segítő intézményi kereteken jelenleg is dolgozunk, néhány programelem pedig már működik. Elindult a nagy növekedési potenciállal rendelkező cégeket támogató Magyar Multi program, és az MKIK-val közös vállalkozói mentortevékenységünk is. Emellett hamarosan útjára indul többek között a kisvállalkozások megújulását segítő Modern Mintaüzem program, illetve a szegényebb térségek vállalkozásait segítő támogatási konstrukció is.

– A kkv-knak mi lesz a dolguk ezzel a stratégiával?

– Egyrészt érezni fogják a vállalkozók, hogy a kormány támogatási programjai célzottabbak és koordináltabbak lesznek. Persze mindehhez a vállalkozók, vállalkozói szervezetek aktív szerepvállalására van szükség. A stratégia végrehajtásának fontos eleme a partnerség, hogy a cégek is tegyenek saját vállalkozásuk sikeréért.

– Milyen segítséget kapnak majd?

– A 2019–2020-as évre már a készülő stratégia célkitűzései mentén dolgoztuk ki az idei pályázati felhívásokat. Összesen 167,5 mil­liárd forint – 90,84 milliárd forint vissza nem térítendő és 76,7 milliárd forint visszatérítendő – forrás áll rendelkezésre a kkv-k számára. De a pénz messze nem minden. A speciális élethelyzetben vagy egyedi piaci szegmensben működő cégek számára sokféle programot indítunk, a beszállítóvá válás, a külpiacra lépés, a speciális finanszírozások és a generációváltás terén. A vállalkozók akkor érzik majd igazán, hogy működik a stratégia, amikor minden részlet láthatóvá válik. Amikor a stabil gazdasági környezet, az életszerű támogatások, a kevesebb papírmunka és a felkészült munkavállalók együttesen üzenik: érdemes fejleszteni, hosszú távon gondolkozni és összefogni – hogy Magyarország értékközösség és sikeres vállalkozás.