Gazdaság
A magyar gazdasági növekedés az Unió élvonalában

A GDP az előző negyedévhez viszonyítva 1,5 százalékkal bővült a kiigazított és kiegyensúlyozott adatok szerint.
A növekedéshez az ipar, az építőipar és a piaci alapú szolgáltatások járultak hozzá a legnagyobb mértékben - közölte a KSH.
Az első negyedéves bruttó hazai termék növekedése az ideinél 2000 első negyedévében volt utoljára magasabb, 5,6 százalék.
Tavaly az év első három hónapjában a bővülés a nyers adatok szerint 4,6 százalék, 2017-ben 4,5 százalék volt. A kiigazított adatok alapján az első negyedéves GDP 2018-ban 4,9 százalékkal, 2017-ben 4,1 százalékkal nőtt. A bruttó hazai termék idei első negyedévének második becslését május 31-én közli a KSH.
A magyar gazdasági növekedés az Unió élvonalában
A kormány gazdaságpolitikájának az eredményességét igazolja az, hogy 2019. első negyedévben 5,3 százalékkal nőtt a hazai GDP, amely meghaladta az elemzői várakozásokat – jelentette ki Varga Mihály. A pénzügyminiszter rámutatott: a kedvező adat hátterében a foglalkoztatás dinamikus bővülése, a bérek folyamatos emelkedése, a töretlen beruházási kedv, valamint az export kiemelkedő teljesítménye áll.
A tavalyi öt százalékos GDP-bővülést követően az idei első negyedéves adat egyértelmű jelzése annak, hogy a lendületes növekedés az év egészében fennmaradhat - hangsúlyozta Varga Mihály. A tárcavezető elmondta: a kétezres évekkel ellentétben a gazdaság kiemelkedő teljesítménye stabil és kiegyensúlyozott, amely mögött nem külső eladósodás és magas költségvetési hiány áll. Míg az Európai Unió átlagos növekedése az első negyedévben 1,5 százalék lehet, a magyar gazdasági bővülés ennek mintegy 3,5-szerese, amellyel - a rendelkezésre álló adatok alapján - első helyen vagyunk a tagállami rangsorban.
A foglalkoztatottak száma ma már közel 4,5 millió, miközben a 3,6 százalékos munkanélküliség a legalacsonyabb a rendszerváltás óta. Ezzel párhuzamosan a hatéves bérmegállapodás eredményeként kétszámjegyű bérnövekedés valósul meg, amely érdemben járul hozzá a lakossági fogyasztás emelkedéséhez, a szolgáltatói szektor erősödéséhez - ismertette a pénzügyminiszter.
A gazdaságpolitika iránti bizalmat jelzi, hogy a vállalatok egyre több beruházást valósítanak meg, amely megmutatkozik az ipar és az áruexport növekvő teljesítményében. A kormány számos intézkedése közül az uniós fejlesztési források elosztása, illetve az otthonteremtési program szerepe emelhető ki, melyek nyomán az építőipari termelés 48,2 százalékkal, a lakásépítések száma pedig 8 százalékkal emelkedett az első negyedévben - mutatott rá Varga Mihály.
A kormány célja, hogy a magyar gazdaság növekedése továbbra is fenntartható pályán, az uniós átlagot meghaladó mértékű maradjon - emelte ki a tárcavezető.
Varga Mihály hozzátette: 2010 óta összességében 28,6 százalékkal bővült a magyar GDP, amely az előttünk álló negyedévek tekintetében még tovább fog emelkedni. Az esetleges jövőbeli külső kockázatokra tekintettel a költségvetési tervezés középpontjában a családok támogatása mellett a gazdaságvédelmi intézkedések állnak.
Ne hagyjuk, hogy a bevándorláspárti ellenzék és Brüsszel veszélybe sodorja a magyar gazdaság eredményeit!
Magyarország jobban teljesít amióta hátat fordított a balliberálisok rossz gazdaságpolitikájának. Amióta Fidesz-KDNP kormányoz, azóta Magyarország gazdasági fordulatot hajtott végre, a magyar gazdasági növekedés minden várakozást és az uniós átlagot is felülmúlja. A gazdasági növekedés teret ad a bérek és a fogyasztás növekedésének, ennek eredményeit ma már egyre többen tapasztalják. Ne hagyjuk, hogy a bevándorláspárti ellenzék és Brüsszel veszélybe sodorja a magyar gazdaság eredményeit! A bevándorláspárti politika ugyanis nemcsak a biztonságot, a kultúrát, hanem a gazdaságot is veszélyezteti. Mi nem a migránsokra akarjuk fordítani a gazdasági növekedés eredményét, hanem a magyar családokra, a gyermekekre, a nyugdíjasokra, a munkavállalókra és a magyar vállalkozásokra - reagált a Fidesz a KSH GDP-adataira.
Elemzők: ismét meghaladta a várakozásokat a GDP növekedése
Felülmúlta a piaci várakozásokat a bruttó hazai termék (GDP) első negyedévi 5,3 százalékos növekedése az MTI-nek nyilatkozó elemzők szerint, akik ugyanakkor a következő negyedévekben fokozatos lassulásra számítanak.
Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője jelezte: jelentősen gyorsult az ipar és különösen az építőipar kibocsátása, a kiskereskedelmi forgalom gyorsulása továbbra is élénk fogyasztásra utal, a külkereskedelmi egyenleg csökkenése pedig az ipari termelés élénkülésének köszönhetően kisebb mértékben rontotta a GDP-t.
Az elemző a következő negyedévekben az egyre magasabb bázis miatt fokozatos lassulásra számít, de úgy látja, hogy a GDP növekedése így is elérheti idén a 4,7 százalékot, míg jövőre 3,7 százalékos lehet.
Kommentárjában kifejtette: a kétszámjegyű béremelkedés és a családvédelmi akcióterv hatására a fogyasztás tartós oszlopa marad a növekedésnek. A beruházási boom folytatódik az irodapiac, az ipar, a logisztika, a szálláshely-szolgáltatás és a kereskedelem területén. Idén várható a lakásátadások érdemi felfutása, ami a következő években tetőzhet, a kedvezményes újlakás áfa kivezetését részben ellensúlyozhatja a csok kiterjesztése.
Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője kiemelte, hogy a magyar gazdaság továbbra is jól teljesít, ezzel az adattal várhatóan ismét az uniós országok élvonalába tartozhatott. Az erős teljesítmény ellenére úgy véli, hogy a GDP-növekedés 2019 egészében veszíthet tavalyi lendületéből.
A szakértő kommentárja szerint a magyar GDP az ezredforduló óta nem látott mértékben nőtt az első negyedévben az előző év azonos időszakához képest, ez minden idők második legmagasabb magyar növekedési adata. A január-márciusi ipari, kiskereskedelmi és építőipari adatok alapján a gazdasági gyorsulás várható volt - állapította meg az elemző, hozzátéve, hogy ennél is magasabb növekedési ütemre számított.
A kapacitáskorlátok, a külső kereslet visszafogott alakulása és a tavalyi magas bázis miatt az idei év egészére Virovácz Péter 4,3 százalékos gazdasági növekedést prognosztizál, ami egyben azt is jelenti, hogy a következő negyedévekben vélhetően mérséklődik majd a növekedés üteme.
Regős Gábor, a Századvég Gazdaságkutató makrogazdasági üzletágvezetője hangsúlyozta, hogy az elemzői várakozásokat meghaladó, kiugró magyar GDP-növekedés egy nem annyira kedvező külső környezetben következett be, Magyarország legfontosabb export célországa, Németország növekedése nem érte el az 1 százalékot.
A szakértő az első negyedéves adatra alapozva arra számít, hogy a gazdaság növekedése az év egészében meghaladja a 4 százalékot. Az Európai Unió és a világgazdaság problémái ugyanakkor kockázatot jelenthetnek - tette hozzá.
Németh Dávid, a K&H Bank vezető makrogazdasági elemzője kifejtette, hogy az első negyedév után a GDP-tempó lassulására számít.
Kommentárja szerint az építőiparban továbbra is erős lesz a növekedés, de az első három hónapban látott extrém teljesítmény várhatóan lassul, emiatt az ágazat 0,6 százalékponttal alacsonyabb mértékben járulhat hozzá a GDP bővüléséhez. A mezőgazdaság számára az év eleje nem volt bíztató, ezért lefelé mutató kockázatot jelent az agrárium hozzájárulása.
Az iparban jól indult az év, de kérdés, hogyan alakul a helyzet a világgazdaságban, a tavalyi második félévi lassulás után felpörög-e a globális gazdaság. Ez nagyban befolyásolhatja a magyar ipar és az export teljesítményét, ezen keresztül pedig a GDP bővülését - fogalmazott a szakértő.
Németh Dávid szerint a mostani kilátások alapján a magyar gazdaság összességében 4-4,5 százalékos növekedésre lehet képes ebben az évben.
Nyeste Orsolya, az Erste Bank szenior makrogazdasági elemzője az idei kilátásokról szólva hangsúlyozta: továbbra is úgy látja, hogy a növekedés egyik legfontosabb hajtóerejét a lakossági fogyasztás jelenti majd. A feszes munkaerőpiac, a folytatódó bérkiáramlás, illetve a magas szinten lévő fogyasztói bizalom nem sugallja a fogyasztás lassulását erre az évre.
A beruházások növekedése a tavalyi kiemelkedő adat után lassulhat ugyan, de összességében továbbra is magas marad, az egész éves növekedés 8-12 százalék körül alakulhat. Továbbra is az exportkilátások megítélése a legbizonytalanabb a külső kockázatok miatt, de ha a főbb magyar exportpiacokon valóban elindul egy lassú kilábalás az év második felében, az várhatóan segíti a hazai export teljesítményét is - fejtette ki.
A tavalyi 4,9 százalékhoz képest lassulhat, de továbbra is erős marad a hazai GDP növekedése. A jelenlegi, 3,8 százalékos GDP növekedési előrejelzését az első negyedéves teljesítmény részletes bontásának ismerete után valószínűleg felfelé korrigálja az Erste, várhatóan kicsivel 4 százalék fölé - közölte a szakértő.