Gazdaság

Nőtt a túlértékeltség kockázata a lakáspiacon

A fogyasztóbarát lakáshitelek bevezetése, a fix törlesztőrészletű hitelek népszerűsítése által tavaly év végére jelentősen visszaesett a változó kamatozású hitelek aránya

Tavaly az egész évet tekintve erős kereslet mellett jelentősen emelkedtek a lakásárak, éves szinten országosan 15,2 százalékkal, Budapesten pedig 22,9 százalékkal, ezzel a fővárosban emelkedett a túlértékeltség kockázata, az árak ugyanis meghaladják a makrogazdasági fundamentumok által indokoltat.

Nőtt a túlértékeltség kockázata a lakáspiacon
Fotó: MH

A makrogazdasági fundamentumok – a fizetések emelkedése, a munkaerőpiaci helyzet, a kedvező kamatkörnyezet – által befolyásolt egyensúlyi árszintet a lakáspiaci árak országos szinten még nem érték el, Budapesten viszont tizenöt százalékkal már meg is haladták azt, ezzel magyarázható a fővárosi lakáspiacot érintő, jelentős túlértékeltségi kockázat – mondta tegnap Nagy Tamás, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) főosztályvezetője a pénzintézet májusi lakáspiaci jelentésének bemutatásakor. Kiemelte, a következő időszakban is hasonló trendre számítanak, ugyanis az MNB számításai szerint idén az első negyedévben a fővárosban 20,5 százalékkal emelkedtek a lakásárak, a második negyedévben pedig becsléseik alapján országos szinten további, reálértelemben 7,6 százalékos, nominálisan 11,1 százalékos áremelkedés várható. Nagy Tamás a lakáspiac tavalyi állapotáról megjegyezte, a vidéki és a fővárosi lakáspiac között tovább nyílt az árolló, ugyanis míg tavaly Budapesten az ingatlanok ára 22,9 százalékkal emelkedett, a községekben csupán 2,3 százalékos árdinamika volt megfigyelhető.

A kiadott újlakás-építési engedélyek száma
A kiadott újlakás-építési engedélyek száma
Forrás: KSH



A főosztályvezető beszámolt a hitelezés állapotáról is: az MNB lépéseinek – fogyasztóbarát lakáshitelek bevezetése, kampány a fix törlesztőrészlettel rendelkező hitelek népszerűsítéséért – köszönhetően tavaly év végére jelentősen visszaesett a változó kamatozású lakáshitelek aránya, a fogyasztók ma már inkább az öt vagy a tíz évre fix kamatozású lakáshiteleket választják. Rámutatott, hogy nem a hitelezés fűti a lakáspiacot, ugyanis a vásárlások több mint ötven százaléka még mindig készpénzből történik. Nagy Tamás közölte, nemzetközi összehasonlításban a jövedelmekhez képest Budapesten a legmagasabbak a lakásárak a visegrádi országok közül. Budapesten körülbelül 15 évnyi jövedelemre van szükség egy átlagos lakás vásárlásához, míg Prágában 14,5 év, Pozsonyban és Varsóban pedig 12 évnyi jövedelemre van szükség – tette hozzá. Az építőipar előtt álló kihívások közül kiemelte, hogy Budapesten az újlakás-kínálat nem tud lépést tartani a magas kereslettel, illetve megemlítette az új lakások építésére kiadott építési engedélyek számának csökkenését.
A fejlesztők tervei szerint idén körülbelül 23 ezer új lakást építenek, 2020-ra ez a szám viszont 8200-ra csökken. Nagy Tamás elmondta, hogy az MNB által létrehozott Lakás- és Ingatlanpiaci Tanácsadó Testület lakáspiaci szekciójának legutóbbi ülésén többek között ezekre a problémákra kerestek megoldást. A piaci szereplők szerint a kínálati oldal igényeinek kielégítésében az intézményi bérlakásszektor kialakítása jelenthet megoldást.

Kapcsolódó írásaink

A magyarhirlap.hu weboldal sütiket (cookie) és különböző kódokat használ a megfelelő működés, elemzések készítése, a felhasználói élmény fokozása valamint az Ön számára releváns, személyre szabott ajánlatok összeállítása érdekében. Ezek használatát az Elfogadom gomb megnyomásával jóváhagyja. Bővebb információt az Adatkezelési Tájékoztatónkban talál.

Elfogadom