Gazdaság

Élénkül a vidéki lakáspiac

Csökkent a főváros szerepe, ahol az adásvételeknek tavaly már csupán az egyötöde köttetett

A főváros részesedése a használtlakás-forgalomból évről évre csökken, többek között az agglomeráció­ba költözés és a megyeszékhelyek vagy kisebb települések piacának élénkülése miatt.

Élénkül a vidéki lakáspiac
Ismét felkapottnak számítanak a főváros környéki települések
Fotó: Hegedüs Róbert

Az új építésű lakás a panellakás mellett az ingatlanpiac „slágere”, annak ellenére, hogy az ára Budapesten átlagosan húsz-negyven százalékkal meghaladja a környéken lévő használt lakások négyzetméterárait, míg országosan, településtípustól és régiótól függően ennél nagyobb is lehet a különbség – derült ki az OTP Ingatlanpont felméréséből.

Győrben tavaly a KSH adatai szerint 653 értékesítési céllal épült lakást adtak át, éppen megelőzve ezzel Budapest IX. kerületét. Az utóbbi évek éllovasai, a XI. és XIII. kerület a rangsor alsóbb fokaira csúsztak vissza.

Minden bizonnyal rengeteg még a kiaknázatlan lehetőség az ingatlanfejlesztések számára, hiszen az új építésű lakások rendkívül koncentráltan épülnek – olvasható Valkó Dávid, az OTP Ingatlanpont vezető elemzőjének véleménye a szervezet közleményében. A tavaly értékesítési céllal épített kilencezerötszáz ingatlan fele hat budapesti kerületben és tíz vidéki városban valósult meg. Számos olyan terület van még az országban, ahol az adottságok kedvezőek a nagyobb szabású ingatlanfejlesztésekhez, ugyanakkor ezek végigviteléhez a huszonhét százalékos áfa visszaállítása jelentheti a fő akadályt.

Az új építésű projektek átadása idén és jövőre tetőzhet, amely akár tíz-tizenöt százalékos áremelkedéssel is párosulhat. Ez pedig a használt lakások árát is magával húzza. Valkó Dávid szerint 2015-höz képest a használt lakások árai harminc százalékkal nőttek, míg a legnagyobb épületállománnyal bíró főváros részesedése a használtlakás-forgalomból évről évre csökkent: tavaly már csak az adásvételek huszonkét százaléka történt Budapesten, pedig három évvel ezelőtt még harminc százalékuk. Ennek számos oka lehet, kezdve a budapestiek agglomeráció­ba költözésétől egészen a megyeszékhelyek vagy kisebb települések piacának élénküléséig.

Legutóbb tíz éve volt olyan magas a községek piaci részesedése, mint tavaly, amikor minden negyedik lakóingatlan kistelepülésen cserélt gazdát. Sőt, a különböző állami támogatások további, területi egységekhez igazított kibővítése még növelheti is ezt az arányt az elkövetkező években.

Kapcsolódó írásaink

A magyarhirlap.hu weboldal sütiket (cookie) és különböző kódokat használ a megfelelő működés, elemzések készítése, a felhasználói élmény fokozása valamint az Ön számára releváns, személyre szabott ajánlatok összeállítása érdekében. Ezek használatát az Elfogadom gomb megnyomásával jóváhagyja. Bővebb információt az Adatkezelési Tájékoztatónkban talál.

Elfogadom