A munkaerő visszaáramlását hozhatja a brit kilépés

Az alapfokú és szakmunkás végzettséggel rendelkezők négyötöde mezőgazdasági és ipari foglakozásúként dolgozik külföldön. Az érettségizettek dolgoznak a legnagyobb arányban kereskedelmi és szolgáltatási foglalkoztatottként. A felsőfokú végzettségűek többsége felsőfokú vagy középfokú végzettséget igénylő vagy irodai munkát végez – közölte lapunk megkeresésére Szalai Piroska munkaerőpiaci szakértő. Rámutatott, a külföldön élő munkavállalók foglalkozási szerkezete jelentősen eltér az itthonitól. Míg a statisztika szerint a 15–64 éves magyar lakosság kétötöde dolgozik a kereskedelmi-szolgáltatási, az ipari-építőipari, valamint a szakképzettséget nem igénylő területeken együttesen, addig a külföldön élők csaknem hatvan százaléka, s külföldön a magyarok jóval kevesebben dolgoznak a felsőfokú és középfokú végzettséget igénylő vagy irodai területeken.

A külföldön élők harmada saját bevallása szerint képzettségi szintjénél alacsonyabb szintű munkát vállalt, fele pedig eredeti szakmájától eltérő munkakörben dolgozott a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) múlt év közepén a nemzetközi vándorlásról készült elemzése alapján. Egy három évvel ezelőtti népszámlálás szerint a külföldön élő magyarok negyede az Egyesült Királyságban élt, s a visszavándorlók négyötöde jött onnan haza. A nők és a negyven év alatti fiatalok közel harminc százaléka dolgozott ott, s ebben az országban mutatható ki legnagyobb arányban, hogy a képzettségi szintjüknél alacsonyabb szintű munkát végeznek a magyarok – itt ez az arány a kivándoroltak átlagával szemben hatvankét százalék – mutatott rá a szakértő.

A Brexit-népszavazás okozta bizonytalanság már az elmúlt évben is éreztette hatását az Egyesült Királyság munkaerőpiacán, s lehet, hogy további negatív hatásokat fogunk még tapasztalni. Mivel a hazatérők általában a kivándoroltak fiatalabb korcsoportjaiból kerülnek ki, ezért Szalai Piroska szerint nem elképzelhetetlen, hogy a javuló hazai bérszínvonal, a jelentősen megnövekedett családtámogatások, és az egyre jobb foglalkoztatási lehetőségek hatására még többen térnek majd haza.

A Magyarországra vándorló külföldi munkaerő kapcsán a szakértő elmondta, a KSH statisztikái szerint a nálunk élő külföldi állampolgárok egyharmada négy szomszédos ország – Románia, Szerbia, Szlovákia és Ukrajna – állampolgára, közülük Románia a leginkább meghatározó tizenöt százalékkal. A távolabbi országok közül Németország állampolgárai élnek Magyarországon a legnagyobb arányban, 14 százalékot tesznek ki.

A KSH nyilvántartása szerint a múlt évben hazánkban dolgozó vendégmunkások közül is a legtöbben Romániából jöttek (22 ezren), s őket követik az Ukrajnából érkezők (körülbelül tízezren), akik vélhetően többnyire kárpátaljaiak. Szalai Piroska ezzel rámutatott, látható, hogy nem olyan jelentősek ezek a számok, mint amilyenekkel egyes sajtóorgánumok riogatnak bennünket. Ukrajnából a Kárpátalján kívüli területekről Lengyelország sokkal csábítóbb célpont, mint hazánk, hisz az ukránokhoz kulturálisan és nyelvileg is közelebb állnak a lengyelek, mivel a történelmük is jobban összefonódott – fűzte hozzá.