Nem vizsgálta Magyarország adósosztályzatát a Moody's

A Moody's az Európai Unió előírásainak megfelelően előre összeállította az európai szuverén adósbesorolások áttekintésének idei menetrendjét, és a magyar szuverén osztályzat idei első potenciális felülvizsgálati időpontját péntekre tűzte ki.
Péntek éjjel Londonban közölte mindazonáltal, hogy nem frissítette a magyar államadós-besorolást.
A Moody's legutóbb 2016. november 4-én jelentett be a kitűzött időpontban módosítást: akkor emelte vissza Magyarországot a befektetési ajánlású kategóriába, az addigi „Ba1”-ről a jelenleg is érvényes, stabil kilátású „Baa3”-ra javítva a szuverén magyar besorolást.
Magyarország azóta hat előre kitűzött felülvizsgálati időpontban szerepelt a Moody's menetrendjében. Ezek közül a cég öt alkalommal nem hajtott végre újabb felülvizsgálatot, egyszer - tavaly november 23-án - az azóta is érvényben tartott „Baa3” szinten megerősítette a magyar államadós-besorolást és az osztályzat stabil kilátását.
A felülvizsgálat nem kötelező a kitűzött időpontokban. Az EU csak annak előzetes beterjesztését írja elő a hitelminősítők számára, hogy ha az adott évben indokolttá válik az uniós államadósok besorolásainak felülvizsgálata, azt mikor hajtanák végre, de az nem előírás, hogy a kijelölt napokon végre is kell hajtaniuk e felülvizsgálatokat.

Az MTI által megkérdezett elemzők szerint nem lehet megindokolni, miért nem minősítette fel Magyarországot a Moody's.

Regős Gábor, a Századvég Gazdaságkutató makrogazdasági üzletágvezetője kifejtette: a döntés előtt arra számítottak, hogy a Moody's pozitív kilátást ad a magyar államadósság besorolására, talán fel is minősíti azt, ám még a pozitív kilátás megadása is elmaradt. Ez annak fényében meglepő, hogy a másik két hitelminősítőnél már februárban megtörtént a felminősítés is - tette hozzá.
Véleménye szerint a felminősítést - vagy legalább a pozitív kilátás odaítélését - indokolhatta volna a gazdaság dinamikus növekedése, a GDP-arányos államadósság csökkenése, az államadósság egyre biztonságosabb finanszírozása, illetve a piac értékítélete, amely a hitelminősítőknél kedvezőbbnek ítéli meg a magyar gazdaságot, ez utóbbi a hozamokban mutatkozik meg.
Suppan Gergely, a Takarékbank vezető elemzője a Moody's bejelentése után úgy vélte: teljesen indokolatlan a felminősítés elmaradása, a hitelminősítő intézetek akár több fokozattal is le vannak maradva a hazai gazdasági folyamatoktól, valamint a piaci árazásoktól.
Kiemelte: a felminősítés elmaradását különösen indokolatlanná teszik azok a tények, hogy a hazai gazdaság kiegyensúlyozottan, fenntartható módon és dinamikusan bővül, a magas külső finanszírozási képesség hatására a külső adósság meredeken csökken, sőt, a következő években Magyarország gazdasága talán a történelemben először nettó külső hitelezővé válhat. 
Jelezte: az államadósság ráta a magas nominális GDP növekedésnek köszönhetően gyorsuló ütemben csökken, de a következő években az uniós források lehívásával a nominális adósság is csökkenhet, így az adósságráta igen látványosan, a GDP 60 százaléka közelébe eshet vissza két éven belül. A GDP növekedése messze felülmúlhatja a hitelminősítő várakozásait. 
Rámutatott: a hazai bankrendszer helyzete és kilátásai határozottan javultak az utóbbi években. A hitelezés érdemben gyorsult, a vállalati hitelállomány már számottevően bővül, a bankok forrásellátottsága bőséges, a hitel/betét arány 70 százalékra csökkent a tíz évvel ezelőtti 160 százalékról. 
Suppan Gergely kiemelte: a hazai bankrendszer nincs rászorulva külső forrásokra, szemben a 10 évvel ezelőtti helyzettel, sőt nettó külföldi finanszírozóvá vált. A bankrendszer tőkeellátottsága és profitabilitása kiváló, eszközállománya a rosszhitel állományok meredek leépülésével érdemben javult. Mindezek hatására már idén elkerülhetetlennek látszik a felminősítés, de már a következő lépésben is indokolttá válhat - mutatott rá a Takarékbank vezető elemzője. 
Török Zoltán, a Raiffeisen Bank vezető elemzője hangsúlyozta: az általánosan romló külső gazdasági környezet magyarázhatja a hitelminősítő óvatosságát. Mindazonáltal jó esélye van annak, hogy a kedvező hazai folyamatok miatt egy év távlatában a Moody's is felminősítse Magyarországot - tette hozzá. 
A Raiffeisen Bank vezető elemzője ezt azzal indokolta, hogy 
Magyarországon évek óta kiegyensúlyozott a növekedés szerkezete, gyors a gazdasági felzárkózás üteme, többletet mutat a fizetési mérleg egyenlege és viszonylag mérsékelt az infláció. 
Hangsúlyozta: ezekben a folyamatokban jelentős változás nem várható az előttünk álló időszakban, a romló külső körülmények ellenére sem. Mindeközben alacsony az államháztartás hiánya, csökken az államadósság/GDP mutató, az államadósság finanszírozásában pedig egyre nagyobb szerepet játszanak a hazai szereplők. Noha ezek a folyamatok elegendő alapot jelentettek ahhoz, hogy februárban két meghatározó hitelminősítő, a S&P és a Fitch Ratings is felminősítse Magyarország adósság-besorolását, meglepő módon a harmadik nagy, a Moody's részéről egyelőre elmaradt a kedvező döntés - mondta Török Zoltán.

Eltérő véleményt fogalmazott meg Németh Dávid, a K&H Bank közgazdásza szombat reggel az M1 aktuális csatornán, aki szerint nem lehetett felminősítésre számítani.

Németh Dávid szerint ennek az az oka, hogy a Moody's továbbra sem kapott kedvező adatokat a korábban megállapított kockázatokkal kapcsolatban.
A tavaly őszi felülvizsgálatkor a Moody's közölte, az európai autóipar lassulása, s a magyar gazdaság függősége miatt előállhat olyan helyzet, amely visszafogja a növekedést. Ugyanakkor nagyon „feszes” a magyar munkaerőpiac, s nem igazán vannak tartalékai, ráadásul az európai uniós forrásokat 2019 végére, 2020 elejére elkölti az ország, s ez is a növekedést lassíthatja.
Az a valószínű, hogy ezekkel a megállapításokkal kapcsolatban a Moody's továbbra sem kapott pozitív adatokat, így nem vizsgálták most az államadós-besorolást.