Gyorsult a keresetek növekedése

A februári 3,1 és az első kéthavi 2,9 százalékos inflációval számolva a reálbérek februárban 8,7, január-februárban 8,2 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbiakat. 

A bruttó átlagkereset februárban 345 900 forint, a családi kedvezmények nélkül számolt nettó kereset 230 000 forint volt. 

A legalább öt alkalmazottat foglalkoztató vállalkozásoknál 11,9 százalékkal, a költségvetési intézményeknél 9,8 százalékkal nőttek a bérek - a közfoglalkoztatottak nélkül számolva - tavaly februárhoz mérve.

A feldolgozóiparban 14,1, az építőiparban 13,3 százalékkal, a mezőgazdaságban 15,2 százalékkal nőttek a keresetek tavaly februárhoz viszonyítva és ezzel 362 ezer, 265 ezer, illetve 260 ezer forintra emelkedtek. A kereskedelem, gépjárműjavítás területén is átlag felett nőttek a keresetek 13,0 százalékkal és 333 ezer forintot értek el, az idegenforgalomban 233,5 ezer forint volt a bruttó átlagbér, 11,4 százalékkal több a tavaly februárinál. A pénzügyi, biztosítási szférában 7,0 százalékos évi növekedéssel 592 ezer forint volt a bruttó átlagkereset, az infokommunikációban ennél is magasabb, 614 ezer forint volt a bruttó átlag, 9,8 százalékkal több, mint egy éve. 

A költségvetési szektoron belül a közigazgatás, a védelem, a kötelező társadalombiztosítás területén 19,4 százalékos volt a béremelkedés és 429 ezer forint az átlag, a humán egészségügyben 335 ezer forint, az oktatásban 323 ezer forint volt a februári bruttó átlagkereset és 8,1, illetve 4,2 százalékkal nőtt egy év alatt. A szociális ellátásban dolgozók 161 ezer forintos bruttó keresete 11,1 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit. 

Az év első két hónapjában a nettó átlagkereset a kedvezmények nélkül 229 200 forint, a kedvezményeket is figyelembe véve 236 400 forint, a közfoglalkoztatottak nélkül számolt bruttó átlagkereset 355 400 forint volt. 

A teljes munkaidőben alkalmazásban álló férfiak 376 900 forintot, míg a nők 313 000 forint bruttó bért kaptak átlagosan, ami 12,1, illetve 10,2 százalékkal magasabb az egy évvel korábbinál. 

A 25 év alattiak bruttó átlagkeresete 17,8 százalékkal 265 800 forintra nőtt egy év alatt, a 25-54 éveseké 11,6 százalékos emelkedéssel 358 500 forintra, míg az 54 év felettieknél 10,5 százalékkal 336 300 forintra nőtt a tavaly január-februárihoz képest.

Elsősorban a munkaerőhiány hajtja felfelé a béreket és az erőteljes növekedés addig kitarthat, amíg a gazdasági növekedés kedvező üteme fennmarad - így kommentálták az MTI-nek nyilatkozó piaci elemzők a KSH kedden kiadott legfrissebb jelentését.

Regős Gábor, a Századvég Gazdaságkutató Zrt. makrogazdasági üzletágvezetője a munkaerő iránti kereslet magas szintjével magyarázta a béremelkedés nagy lendületét. Ezt támasztja alá az is, hogy a versenyszférában az átlagbér jobban nőtt, mint a költségvetési szférában, ahol azonban az előző hónaphoz képest szintén gyorsult a béremelkedés üteme. Az életkor szerinti megosztásban leggyorsabban a 25 év alatti fiatalok bére nőtt, azoké, akik a legmobilabbak, legkönnyebben váltanak állást jobb feltételekért cserébe. 

Az év egészét tekintve 10 százalékot meghaladó, sőt, a közszférában az adatokban még nem szereplő bérrendezésekkel számolva akár 12 százalékot is elérő átlagos béremelkedésre számít a Századvég szakértője, aki megjegyezte, hogy a dinamikus bérnövekedés mindaddig kitarthat, amíg a jelenlegi kiemelkedően kedvező gazdasági teljesítmény fennmarad.

Virovácz Péter, az ING bank vezető elemzője rámutatott, a tavalyi év átlagához képest is tovább erősödött a bérkiáramlás. Ez elsősorban a versenyszférában zajló béremelések következménye, és egyik eleme, hogy a cafeteria átalakításával annak egy részét a vállalatok már bérben fizetik ki.

A versenyszféra bérnövekedése már hét egymást követő hónapban felülmúlta az állami szféra adatát. Átlag felett nőttek a bérek a feldolgozóiparban, az építőiparban és a mezőgazdaságban is, vagyis főként ott, ahol egyre akutabb a munkaerőhiány. 

Az ING Bank vezető elemzője arra számít, hogy átlagosan csaknem 10 százalékos lehet az idei bérnövekedés, amit továbbra is főként a munkaerőhiány hajt majd.

Horváth András, a Takarékbank elemzője az idei év egészére 10 százalékot némileg meghaladó bruttó bérnövekedést és 6,1 százalék körüli reálbér emelkedést vár, hozzátéve, hogy a kockázatok változatlanul felfele mutatnak. A továbbra is feszített munkaerőpiac és a rekord alacsony munkanélküliség miatt a bérnövekedés dinamikája a következő időszakban is hasonlóan erős maradhat. A munkaerőért zajló európai versenyben a magyarországi béreknek továbbra is jelentős hátrányt kell még ledolgozniuk, hogy a munkavállalási célpiacnak számító országok nettó bérszintjének 80 százalékát elérjék. Ezt követően indulhatna visszaáramlás a belföldi munkaerőpiacra, amit egy érdemi munkavállalói adócsökkentés is jelentősen gyorsítani tudna - tette hozzá.

Márciusban az előző havival megegyező 2,7 százalékkal nőttek az ipari termelői árak az egy évvel korábbihoz képest. A belföldi értékesítési árak átlagosan 5,5 százalékkal nőttek, ezen belül a feldolgozóipar árai 4,8, az energiaipar árai 6,8 százalékkal emelkedtek az egy évvel korábbihoz mérten  - jelentette a KSH.

 A belföldi értékesítési árak a februári 5,2 százalékosnál jobban, átlagosan 5,5 százalékkal nőttek. Ezen belül a feldolgozóipari áremelkedés 3,7 százalékosról  4,8 százalékra gyorsult, az energiaipari árak emelkedése  8,3 százalékról 6,8 százalékra fékeződött.

Az exportértékesítés árai 1,4 százalékkal nőttek az előző év márciusához képest. Ezen belül a 96 százalékos súlyt képviselő feldolgozóiparban 1,5 százalékos volt az árnövekedés.

Az áremelkedés ütemét a munkabérek növekedése, a forint árfolyamváltozása és a kőolaj világpiaci árának alakulása befolyásolta. 

A járműipar 3,9 százalékos márciusi termelői áremelkedése ebben az évben a legmagasabb, a számítástechnikai és optikai termékek 6,5 százalékos áremelkedése csaknem elérte a januári 7,0 százalékot, ami 2015 eleje óta a legnagyobb drágulás volt. Az élelmiszeriparban tavaly szeptember óta egyre gyorsul a termelői árak emelkedése, márciusban 4,1 százalékos volt, ami a fogyasztói árak 5,4 százalékos emelkedésében jelent meg. 

A feldolgozóipar  forintban számolt exportárai a februári 1,3 százalék után 1,5 százalékkal emelkedtek és a csekély súlyú energiaexport éves összevetésű  árcsökkenésével együtt átlagosan 1,4 százalékkal nőttek az exportárak tavaly márciushoz képest. (Az euróval szemben a forint 1,2, a dollárral szemben viszont 10,3 százalékkal gyengült tavaly március óta.)

A járműgyártás exportárai mindössze 0,4 százalékkal haladták meg az egy ével korábbiakat, miután az előző hónapban csökkentek. Az elektronikai és számítástechnikai termékek exportára 2,3 százalékkal, az élelmiszerexport ára alig 0,2 százalékkal emelkedett.