Gazdaság

Három évtizedes csúcson a foglalkoztatás szintje

Még soha nem volt ilyen magas a foglalkoztatási ráta Magyarországon, megközelítette a 70 százalékot, 2010 óta több mint 15 százalékpontot emelkedett. A szezonalitást kiszűrve a foglalkoztatottak száma már második hónapja 4 és fél millió fölött van, 2010 első negyedévéhez képest 820 ezerrel dolgoznak többen ma hazánkban.

Három évtizedes csúcson a foglalkoztatás szintje
A foglalkoztatottak száma már második hónapja 4 és fél millió fölött van
Fotó: MH

A munkanélküliség csökkenésével párhuzamosan a foglalkoztatás növekedése döntően a versenyszférában ment végbe, ahol kilenc év alatt közel 700 ezerrel többen álltak munkába. A foglalkoztatási osztályok átalakításával, a munkaerő-közvetítés hatékonyabbá tételével az Európai unióban is dobogós, 3,6 százalékos munkanélküliséget három százalék alá szeretnénk mérsékelni, hogy megvalósuljon Magyarországon a teljes foglalkoztatás - írja hétfői közleményében a Pénzügyminisztérium.

A kormány munkavállalást ösztönző intézkedéseinek, valamint a tartósan magas gazdasági növekedéssel összefüggésben kialakuló dinamikus foglalkoztatás-bővülésnek köszönhetően éves alapon már 81 hónapja folyamatosan csökken a munkanélküliség. A szaktárca szerint az aktivitás további növelésével, a szakképzés átalakításával és a képzések, átképzések révén tovább növelhető a foglalkoztatás hazánkban. A vállalatok hatékonyság-javító intézkedései és a hatékonyabb munkaerő-gazdálkodásuk tovább növelhetik a magasabb hozzáadott értéket termelő munkavállalók számát Magyarországon.

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) hétfőn délelőtt kiadott elemzése alapján az idei első negyedévben a foglalkoztatottak  átlagos létszáma 4 millió 497 ezer volt, 62 ezerrel több, mint egy évvel korábban. A 15-64 évesek foglalkoztatási rátája  1,2 százalékponttal  69,9 százalékra emelkedett. A 20-64 éves korcsoportban a foglalkoztatási ráta 1,2 százalékponttal, 75,1 százalékra emelkedett, ezzel meghaladta az Európai Unió 2020-ra kitűzött 75,0 százalékos célértékét.

Az elsődleges munkaerőpiacon dolgozók száma 87 ezerrel, a külföldi telephelyen dolgozóké 12 ezerrel nőtt,  a magukat közfoglalkoztatottaknak vallók száma 37 ezerrel csökkent a tavalyi első negyedévvel összehasonlítva.

Az első negyedévben is 3,6 százalékos maradt a munkanélküliség

Az idei első negyedévben  a munkanélküliek átlagos létszáma 166 ezer, a munkanélküliségi ráta 3,6 százalék volt. A ráta a tavaly április-júniusi három hónapos időszakban csökkent először 3,6 százalékra, azóta mindössze kétszer emelkedett 3,7 és egyszer 3,8 százalékra. 

A 15-24 éves munkanélküliek száma 36 ezerre, munkanélküliségi rátájuk 11,2 százalékra nőtt. A munkanélküliek  több mint ötöde ebből a korcsoportból került ki. A legjobb munkavállalási korú, 25-54 évesek munkanélküliségi rátája 3,1 százalék volt, az 55-74 éveseké pedig 2,3 százalék.

A munkanélküliség átlagos időtartama 13,9 hónap volt, a munkanélküliek 37,6 százaléka legalább egy éve keresett állást, vagyis tartósan munkanélkülinek számított.

A munkanélküliségi rátát tekintve Magyarországot az EU-ban csupán Németország és Csehország előzi meg

Bodó Sándor, a Pénzügyminisztérium (PM) foglalkoztatáspolitikáért és vállalati kapcsolatokért felelős államtitkára a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legfrissebb adataira reagált hétfőn az M1 aktuális csatornán. 

Az államtitkár kiemelte, hogy a magyar gazdaság jól teljesít, ezt támasztja alá, hogy a munkanélküliségi rátát tekintve Magyarországot az Európai Unióban csupán Németország és Csehország előzi meg.

Az államtitkár hozzátette, a foglalkoztatás bővülésében nagy szerepe volt többek között a szolgáltató és az építőiparnak is. 

Bodó Sándor szólt arról is, hogy a Hajdú-Bihar, Szabolcs-Szatmár-Bereg és Borsod-Abaúj-Zemplén megyében elindított reformprogram segítségével, amely a foglalkoztatási osztályok módszertanának átalakítására épül, eddig közel 10 ezer embert tudtak bevonni a munkaerőpiacra. A programot azóta már Nógrád, Heves és Jász-Nagykun-Szolnok megyékre is kiterjesztették.

Elemzők: a munkaerő szűke béremelésekre és beruházásokra készteti a vállalkozásokat

Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője szerint a jelenlegi munkaerőpiaci struktúra mellett a magyar gazdaság elérte a teljes foglalkoztatottság szintjét. A munkaerőpiacra még potenciálisan bevonhatók köre jelentősen beszűkült. Az állástalanok arányával kapcsolatban kijelentette:  jelentősebb munkaerőpiaci reform hiányában az ING Bank vezető elemzője nem lát érdemi teret a ráta további csökkenésére, tekintettel a kereslet és kínálat között jelenleg fennálló képzettségi és földrajzi eltérésekre.

Regős Gábor, a Századvég makrogazdasági üzletágának vezetője megállapította: az év első három hónapjában a közfoglalkoztatottak számának további mérséklődése és a közszférában végrehajtott leépítések mellett is folytatódott a foglalkoztatás emelkedése. A munkanélküliségi ráta további mérséklődését elsősorban a területi eltérések csökkentése segítheti elő.

Horváth András, a Takarékbank elemzője azt emelte ki, hogy a 20-64 éves korosztály 75,1 százalékos foglalkoztatási rátája  érdemben meghaladja az Európai Unió 73,2 százalékos átlagát, de további erőfeszítésekre van szükség az egyik fő versenytárs cseh gazdaság 79,9 százalékos rátájának eléréséhez. 

A magyar munkaerőpiac egyre inkább beleütközik a foglalkoztatás további bővülésének korlátjába. A munkanélküliség szinte egyáltalán nem, de a foglalkoztatás is csak minimálisan araszolva tud elmozdulni pozitív irányba annak ellenére, hogy a foglalkoztatási ráta még további legalább 4 százalékponttal javítható lenne összehasonlítva a jelenleg versenyképesebb uniós tagállamokkal. 

A még rendelkezésre álló munkaerő minősége azonban meglehetősen alacsony, már csak teljesen képzetlen munkaerő maradt szabadon a piacon, ezért szakpolitikai beavatkozás és az oktatásba minden eszközzel való bekényszerítés nélkül nem várható érdemi előrelépés és további bővülés a magyar munkaerőpiacon - véli az elemző.

Regős Gábor, a Századvég makrogazdasági üzletágának vezetője kiemelte, míg 2010-ben a foglalkoztatási rátát tekintve Magyarország az utolsó volt az uniós tagállamok között, mára már meghaladta az uniós átlagot. A munkanélküliségi ráta további mérséklődését elsősorban a területi eltérések csökkentése segítheti elő: a mutató több megyében 3 százalék alatt van, miközben az észak-alföldi régióban még 6,5 százalék.

A munkaerő-kereslet kielégítését továbbra is az inaktívak foglalkoztatásba történő bevonása segítheti elő például a magyar átlaghoz képest alacsonyabb aktivitású dél-dunántúli és észak-magyarországi régiókban - fejtette ki Regős Gábor.

Nyeste Orsolya, az Erste Bank makrogazdasági elemzője szerint a munkapiaci tendenciák alapján egyelőre alig mutatkoznak olyan jelek, amelyek a bérnövekedés ütemének lassulása irányába mutatnának. Az alacsony munkanélküliségi ráta, a tovább emelkedő bérek pedig azt jelentik, hogy a fogyasztás az idei évben sem fog lassulni, és igen fontos támasza marad a magyar gazdasági növekedésnek - jelezte az elemző.

Kapcsolódó írásaink

A magyarhirlap.hu weboldal sütiket (cookie) és különböző kódokat használ a megfelelő működés, elemzések készítése, a felhasználói élmény fokozása valamint az Ön számára releváns, személyre szabott ajánlatok összeállítása érdekében. Ezek használatát az Elfogadom gomb megnyomásával jóváhagyja. Bővebb információt az Adatkezelési Tájékoztatónkban talál.

Elfogadom