Gazdaság

A távhőszolgáltatásban is egyre jelentősebb a megújuló energia

A távfűtés egyik legnagyobb környezeti előnye a szén-dioxidkibocsátás jelentős csökkentése

Idehaza jelenleg több mint hatszázötvenezer háztartásban érhető el a távhőszolgáltatás, a háztartások közel egyötödét fűtik így, a távfűtéses lakások száma az elmúlt években lassan, de folyamatosan bővült. A távhőszolgáltatás napja minden évben ezt a több szempontból környezetkímélő fűtési módot hivatott népszerűsíteni, megismertetni.

A távhőszolgáltatásban is egyre jelentősebb a megújuló energia
Fotó: MH

Magyarországon csaknem száz településen, több mint hatszázötvenezer háztartásban, a lakások mintegy 17 százalékában érhető el távhőszolgáltatás. Ezek aránya a Közép-dunántúli (28,74 százalék), a Dél-dunántúli (20,24 százalék), illetve Közép-magyarországi (20,02 százalék) régióban a legmagasabb – derül ki a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) és a Magyar Távhőszolgáltatók Szakmai Szövetsége (MaTáSzSz) évente megjelenő közös kiadványából.

Tavalyelőtt összesen közel tizenötezer hőközpont üzemelt az országban, a biztonságos távhőellátást 1960 km-es vezetékhálózat biztosította. A lakosság és a közintézmények távhővel való kiszolgálását termelői oldalon 2180, a szolgáltatói oldalon 2942 munkatárs segíti.

Ha a fűtési módok összességét nézzük, a távfűtés részaránya mellett egyes társasházak is rendelkeznek saját hőközponttal, kazánnal, a legelterjedtebb fűtésmódot azonban az egyedi házközponti módozatok képviselik; 20,79 százalékban a gázkazánok (cirkók), illetve ennél némileg magasabb, 21,21 százalékos arányban az egyéb, például vegyes tüzelésű kazánok – közölte Scherer Zsolt, a hivatal sajtófőnöke.

Hozzátette, ugyancsak a háztartások kicsivel több mint egyötödében található valamilyen „egyéb” tüzelésű egyedi helyiségfűtés, a helyiségenként telepített gázfűtőkészülékek aránya kicsivel tizenöt százalék alatt marad. A kiadványból kiderül még: lassan, de folyamatosan növekszik a távfűtéses ingatlanok száma. Hat évvel ezelőtt több mint 675 ezer díjfizetőt regisztráltak, számuk négy év alatt több mint kétezer-hatszázzal nőtt.

A MaTáSzSz hatodik éve országos rendezvénysorozattal népszerűsíti a távhőszolgáltatást. Az adott évben mindig az április 15-éhez legközelebb eső, iskolai szünettel nem érintett pénteki munkanapon tartják a távhőszolgáltatás napját, amely a távhőellátás társadalmi, gazdasági és környezeti előnyeire hívja fel a figyelmet. Az érdeklődők ilyenkor bepillanthatnak a távhőszolgáltatók és távhőtermelők kulisszái mögé. A központi rendezvényeket minden évben egy, a MaTáSzSz elnökség által választott helyszínen tartják.

Az egyik környezeti előny, amire a távhőszolgáltatás napja is igyekszik felhívni a figyelmet, a szén-dioxid-kibocsátás csökkentése. A szmogért ugyanis javarészt a nem hatékony lakossági fűtés, a nem megfelelő tüzelőanyag elégetése tehető felelőssé.

Budapesten tavaly kezdte meg a távhőszolgáltató a távfűtési rendszer korszerűsítését, így összekapcsolja a külvárosi, szigetszerűen működő hőkörzeteket.

Scherer Zsolt rámutatott, a távfűtés sajátossága, hogy a városhatár közelében, ellenőrzött körülmények között, jó hatásfokkal termeli az energiát, majd vezetékeken keresztül eljuttatja azt a felhasználókhoz. A távhő előállításához használt energiahordozók közül a földgáz aránya hetven százalék körüli, egyre nagyobb teret nyernek azonban a megújuló energiák, a biomassza, a geotermia, a napenergia hasznosítása, jelentős arányt képvisel még a lakossági hulladékból nyert energia is.

Biztató a távfűtésben a geotermikus energia térnyerése. A miskolci és a győri beruházás eredményeként több tízezer lakás hőellátásán felül közintézmények és iparvállalatok fűtésienergia-igényét is a megújuló geotermikus energia biztosítja.

A magyar távhőszektor
A magyar távhőszektor
Fotó: MEKH

A távhő útja a fogyasztóig

A távfűtés biztonságos, több tekintetben is környezetbarát és kényelmes fűtési mód. A távhőszolgáltatók egész háztömbök vagy lakótelepek fűtését és melegvíz-ellátását biztosítják, működésüket a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal felügyeli. A távhőt optimális esetben a lakóhelyektől távol eső erőművekben állítják elő. Az erőműből érkező nagy nyomású és forró víz a vezetékeken át az épületek hőközpontjaiba kerül, ahol a hőenergiát átadja a lakások radiátorai számára. A hőközpont felelős egyebek mellett a radiátorokban a meleg víz keringetéséért, felfűtéséért és szabályozásáért is. A már lehűlt, felhasznált fűtővíz végül a rendszeren keresztül visszajut a hőerőműbe, ahol ismét felmelegítik, hogy újra a hőközpontba jutva gondoskodjon épületeink hőellátásáról. Ha a távfűtést és a meleg vizet okosan használjuk, akkor energiát, pénzt spórolhatunk, és környezetünket is óvjuk.

Fűtés- és távhőadatok
Fűtés- és távhőadatok
Fotó: KSH, MEKH

Összeállításunk a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal támogatásával készült