Folytatódott az ipari növekedés

Az első becslésben szereplő 5,9 százalékos növekedéssel zárta a februárt a magyar ipar – derül ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legfrissebb adataiból. Az iparon belül a döntő súlyt képviselő feldolgozóipar termelése 6,5, az energiaipar kibocsátása (villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás) 5,2 százalékkal csökkent, nagyrészt az előző évinél enyhébb idő hatására, ugyanis a februári átlagos középhőmérséklet 3,8 fokkal melegebb volt a tavalyinál. A tartós fogyasztási cikkek termelése 17,2 százalékkal, a beruházási javaké kilenc százalékkal múlta felül a tavaly februárit. A legnagyobb súlyú járműgyártásban a januári 4,8 százalékról tíz százalékra gyorsult februárban a növekedés üteme. A számítógép, elektronikai, optikai termékek gyártásában az előző havi 3,2 százalékról 11,4 százalékra lendült fel a kibocsátás növekedése. A híradástechnikai berendezés gyártása 17,3, az elektronikus fogyasztási cikkek gyártása 24 százalékkal haladta meg a tavaly feb­ruárit. Az élelmiszer-, ital- és dohánytermékek gyártása 5,4 százalékkal emelkedett a januári 4,7 százalékos ütemet követően. Négy hónapja tart a visszaesés a gyógyszergyártásban: a kibocsátás februárban 4,1 százalékkal maradt el az egy évvel korábbitól, mind a hazai, mind a külpiaci eladások kedvezőtlen alakulása következtében.

Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője az adatokat kommentálva elmondta: a növekedésben a járműgyártás tíz, az elektronikai termékek gyártása 11,4 százalékos bővülése játszotta a főszerepet. A kivitelben is növekedés történt: az ipari export 7,7 százalékkal nőtt, köszönhetően annak, hogy a két említett alágazat közül a járműexport 12,5, az elektronikai termékek kivitele pedig 12,2 százalékkal nőtt. Elmondta, hogy két egymással ellentétes hatás befolyásolja a magyar ipar helyzetét. Az európai konjunktúra lassulása lefelé húzza az ipari teljesítményt, miközben a korábbi években megkezdett beruházások befejeződésével elinduló gyártókapacitások pedig segítik a termelés növekedését. A szakember elmondta: alapvetően az idén négy és öt százalék közötti növekedést várunk az ipartól. Az év első két hónapjára vonatkozó ipari adatokból az látszik, hogy az új kapacitások erősebb hatást gyakorolnak az ágazatra. Ha pedig nem lesz drasztikusabb lassulás az európai gazdaságban, akkor az idei növekedés az ötszázalékos szint közelében lehet.