Gazdaság
Sokat gazdagodtunk három év alatt
A legalsó vagyoni csoportban csökkent az eladósodottság, emellett a lakóingatlanok is jócskán felértékelődtek

Jelentős mértékben növekedett a háztartások nettó vagyona 2014 és 2017 vége között. Miközben az áremelkedés ebben az időszakban öt százalék körül alakult, a szektor nettó vagyona 44 százalékkal, az egy háztartásra jutó nettó vagyon 48 százalékkal lett nagyobb – közölte tegnap Huszár Gábor, a Magyar Nemzeti Bank statisztikai igazgatóságának tanácsadója a Miből élünk? című, a 2017-es háztartási vagyonfelmérés első eredményeinek bemutatásakor. Mint elmondta, a vagyonnövekedés lefontosabb oka a reáleszközök – elsősorban az ingatlanok – értéknövekedése volt, de számottevően növekedett a pénzügyi eszközök értéke is, miközben az adósság csökkent. Az egy háztartásra jutó nettó vagyon 2017 végén 27,1 millió forint volt, szemben a 2014 év végi 18,3 millió forinttal. A felmérés szerint a vagyonnövekedés minden háztartási csoportban jelentős volt. Ugyanakkor a gyarapodás lényegesen nagyobb mértékű volt az átlagnál Közép-Magyarországon és az Alföldön, a 66–75 éves korosztályban, illetve a vagyon nagyságát tekintve a felső tíz százalékba tartozó háztartásoknál. Huszár Gábor hozzátette, hogy a háztartások alsó ötven százalékának részesedése a teljes nettó vagyonból lényegében változatlan – kilenc százalék – maradt, a legalsó vagyoni csoportban viszont jelentősen csökkent az eladósodottság.
A felmérés adatai szerint 2017-ben a háztartások 84 százaléka rendelkezett lakóingatlannal, gépkocsival 54 százalékuk. A pénzügyi eszközökben ugyanakkor jelentős különbség figyelhető meg: míg készpénzzel minden megkérdezett háztartás rendelkezett, addig például tőzsdei részvénnyel csak egy százalékuk. A különféle értékpapírok és a tulajdonosi részesedések (részvények, üzletrészek) előfordulása elsősorban a felső jövedelmi csoportokban volt jellemző. Jelentős eltérést mutatott a nettó vagyonból történő részesedés. A felső egy százalék rendelkezett a nettó vagyon 25 százalékával, míg az alsó ötven százalék mindössze kilenc százalékkal. Huszár Gábor ezzel kapcsolatban elmondta, hogy a vagyon eloszlása mindig szélsőségesebb, mint a jövedelmeké.
A kiadvány foglalkozik a nem pénzügyi vállalatok helyzetével is. Mint azt Simon Béla a statisztika igazgatóság pénzügyi számlák részlegének főosztályvezetője elmondta, a vállalati makrostatisztikai kimutatás szerint a nem pénzügyi cégek szerepe egyre nagyobb a jövedelemtermelésben. Az arány körülbelül ötvenszázalékos. Hazánkban mintegy 520 ezer nem pénzügyi cég működött 2017 végén, ebből körülbelül kétezer a közösségi és 24 ezer a külföldi tulajdonban levő. Az egymilliárd forintnál nagyobb vagyonú cégek az összes két százalékát tették ki, hozzájuk tartozott viszont a vagyon 79, az árbevétel 72 százaléka, az eredmény kétharmada, és a munkavállalók csaknem felét foglalkoztatták.