Felszökött az infláció márciusban

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) tegnapi jelentése szerint márciusban a fogyasztói árak átlagosan 3,7 százalékkal voltak magasabbak az egy évvel korábbiaknál. Az elemzők 3,5 százalékot vártak a februári 3,1 százalék után. A tavaly októberi 3,8 százalékos inflációs adatot leszámítva a fogyasztói árak 2013 januárja óta nem emelkedtek ilyen mértékben egy év alatt. A maginfláció 3,8 százalékra emelkedett márciusban a februári 3,5 százalékot követően, legutóbb 2012. decemberben volt ennél magasabb, 4,9 százalékos.

Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője közleményében az idényáras élelmiszerárak és a dohánytermékek árának vártnál gyorsabb növekedésével magyarázta, hogy a várakozásokat lényegesen meghaladó mértékben ugrott meg az infláció márciusban. Az inflációs nyomás érdemi fokozódását mutatja a maginfláció emelkedése, amit az adószűrt maginfláció is követett. Amennyiben a 3,5 százalékos adószűrt maginfláció meghaladja az MNB várakozásait, a monetáris tanács folytathatja a monetáris kondíciók normalizálását a nem hagyományos eszközök visszavonásával, így a likviditásnövelő devizaswap-állomány mérséklésével, valamint az egynapos betéti kamat emelésével. Ez elég lehet a forint erősödéséhez, mivel a nemzetközi kondíciók közben enyhülnek. Az importált infláció továbbra is alacsony lehet, ami a forint mérsékelt erősödésével fékezheti az inflációt az év második felében.

A Takarékbank elemzője szerint a következő hónapokban is négy százalék közelében lehet az infláció, alapvetően amiatt, hogy tavaly tavasszal viszonylag alacsony volt az üzemanyagok ára. A múlt év közepétől látott üzemanyagdrágulás miatt azonban idén az év közepére megint három százalék közelébe kerülhet az infláció, majd decemberben az üzemanyagárak tavalyi beszakadása miatt ismét négy százalék közelébe ugorhat, így a Takarékbank elemzői éves átlagban 3,4 százalékosra emelték az idei inflációs várakozásukat a tavalyi 2,8 százalék után.

Németh Dávid, a K & H Bank vezető elemzője általánosságban megállapította, hogy a reálbérek emelkedése és ezzel összefüggésben a belső fogyasztás élénkülése inflá­ciós kockázatot jelent. Az élelmiszerek, a szeszes italok és dohányáruk az év első két hónapjában is átlagot meghaladó mértékű drágulása járult hozzá az infláció gyorsulásához.

Regős Gábor, a Századvég makrogazdasági üzletágvezetője az éves infláció 0,6 százalékpontos márciusi emelkedéséből 0,4 százalékot, azaz kétharmadot az üzemanyagok drágulásának élénkülésével magyaráz. Hangsúlyozta,az áremelkedés mértéke megközelíti a jegybank inflációs célsávjának felső szélét. Megjegyezte, az élénk belső kereslet felfelé húzta az árakat, amit gyenge külső árnyomás alig tudott fékezni.