Gazdaság

Megugrott a kivitel februárban

Az éves növekedés üteme tavaly júliusban volt nagyobb utoljára

Az ipari termelés februári eredményeivel összhangban élénkült a kivitel növekedési üteme, az export euróban számított értéke 6,9, az importé pedig hét százalékkal nőtt az egy évvel korábbihoz képest.

A külkereskedelmi termékforgalom többlete negyvenmillió euróval meghaladta a tavaly februárit, és 891 millió euróra nőtt. Az export éves növekedési üteme legutóbb tavaly júliusban volt nagyobb – írta tegnap az MTI.

Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője azt emelte ki, hogy az import gyors növekedése továbbra is a beruházások és a fogyasztás robusztus dinamikáját tükrözi, ugyanakkor az egy évvel ezelőttihez képest alacsonyabb olajárak valamelyest javíthatták a cserearányokat. Közölte, a kifejezetten romló európai és nemzetközi konjunktúra ellenére az export élénkülése a jobb kapacitáskihasználtságot, valamint új kapacitások üzembe helyezését tükrözi. Emlékeztetett: a külkereskedelmi többlet tavalyi csökkenését részben az olajárak emelkedése miatt romló cserearányok is okozták, ami az év elején már némileg javulhat az alacsonyabb olajárak miatt.

Suppan Gergely idén már csak kisebb visszaesést vár a külkereskedelmi többletben, egyrészt a némileg lassuló belsőkereslet-növekedés, másrészt új exportkapacitások üzembe helyezése miatt, amely részben ellensúlyozhatja a markánsan romló európai növekedési kilátásokat. Így idén kismértékben, a tavalyi 5,6 milliárdról 5,2 milliárd euróra csökkenhet a külkereskedelmi többlet.

Varga Zsombor, az Erste Bank junior makrogazdasági elemzője a februári felpattanást az ipar magára találásához kötötte, aminek köszönhetően az export növekedési üteme felzárkózott az importbővülés stabilan magas értékéhez. Regős Gábor, a Századvég makrogazdasági üzletágvezetője is az ipari termelés kedvező alakulását látja az export februári növekedése mögött, amit a beruházások nyomán bővülő termelőkapacitások is segítenek.

Mérséklődött az államadósság

A gazdasági folyamatok eredményeként az adócsökkentések mellett megvalósuló költségvetési többletbevételek, valamint a hazai és uniós fejlesztések nagyarányú támogatása jellemezte az első negyedévet. Ennek nyomán a költségvetés 141,9 milliárd forintos hiánnyal zárt. Az 1,8 százalékos hiánycél az államadósság arányának további mérséklésével párhuzamosan teljesíthető. Idén tovább növekedett a minimálbér és a garantált bérminimum összege, ami a nemzetgazdasági átlagkereset alakulására is jelentős hatással volt. Az adócsökkentések és adókedvezmények nyomán idén is több pénz marad a gyermeket nevelő családoknál, ez pedig elősegíti a fogyasztás bővülését.