Sikeresen használjuk az uniós forrásokat

A versenyképességet és a kkv-k támogatását helyeztük a mostani uniós fejlesztési időszak fókuszába – nyilatkozta lapunknak Schanda Tamás. Az Innovációs és Technológiai Minisztérium európai uniós fejlesztésekért felelős államtitkára arról is beszélt, hogy elsődleges feladatuknak az európai uniós források lehető leghatékonyabb felhasználását tartják. Az ország érdekeit hosszú távon is szolgáló fejlesztéspolitika kiemelkedően fontos része a kkv-k erősítése, hiszen ők jelentik a gazdaság motorját. Éppen ezért a jelenlegi fejlesztési időszakban éppen a források hatvan százalékát gazdaságfejlesztésre fordítjuk – hangsúlyozta Schanda Tamás. Hozzátette: a szocialista kormányzat az előző fejlesztési időszakban csupán a források elenyésző részét költötte gazdaságélénkítésre. Ez sajnos nem meglepő, hiszen akkoriban fejetlenség uralta ezt a szakterületet is. Nem voltak átgondolt célok, így persze a megfelelő tervek is hiányoztak – idézte fel az államtitkár a 2010 előtti időszakot.

A kkv-kat érintő mostani pályázatokról elmondta, hogy a források főként a Gazdaságfejlesztési és innovációs operatív programon keresztül jutnak el a vállalkozásokhoz, de ezen kívül más fejlesztési lehetőségek is érintik a szektort. Az államtitkár kiemelte, hogy támogatják a versenyképesség javítását, többek között a termék- és szolgáltatásfejlesztést, az eszközbeszerzést, illetve a telephelyfejlesztést. Emellett segítik a vállalkozások kutatás-fejlesztési és innovációs kapacitásának erősítését is. Itthon a vállalkozások igen kis aránya oszt meg információkat elektronikus formában. Bár a közösségi média, az elektronikus számlázás és felhőalapú szolgáltatások használata növekedett, Magyarországnak nem sikerült csökkentenie lemaradását az európai uniós átlaghoz képest. Ugyanez jellemző az e-kereskedelemre is, mivel a kkv-k csupán 12,5 százaléka végez online értékesítést a 17,2 százalékos uniós átlaggal szemben. Mint mondta, Hazánk erős pozícióval rendelkezik az informatikai és telekommunikációs infrastruktúrák kiépítettségében és az internethasználatban, viszont gyenge az informatikai eszközök vállalkozásokon belüli használatában és a digitális integrációban.

Az államtitkár ezért is tartja fontosnak a vállalkozások infokommunikációs fejlesztését, valamint a szélessávú infrastruktúra kiterjesztését, az infokommunikációs termékek és szolgáltatások fejlesztését, az e-kereskedelem és az infokommunikációs termékek iránti kereslet élénkítését, illetve a digitális felzárkózás támogatását. Mint mondta, a kkv-k számára még vannak nyitott pályázatok, például energiaforrások szélesebb körű alkalmazásának támogatására, gyakornokok foglalkoztatásának finanszírozására, de nyolc pályázat keretében akár kedvezményes vállalkozásfejlesztési hitelcsomagra is a Magyar Fejlesztési Bank és hálózata révén.

A 2021–27-es uniós fejlesztési ciklusra vonatkozóan az államtitkár kiemelte: a kormány a következő költségvetési időszakban is prioritásként tekint a kkv-k támogatására és innovációs képességének javítására. Felidézte, hogy lassan egy éve vált ismertté az Európai Bizottság javaslata, amely nagy csalódást okozott. Az államtitkár kifejtette, hogy az az elsődleges cél, hogy a már meglévő és jól működő intézkedések – így a kohéziós politika vagy a közös agrárpolitika – továbbra is megfelelő finanszírozásban részesüljenek, hiszen ezek nagymértékben járulnak hozzá a kohézió lényegéhez, azaz az egyes országok között meglévő fejlettségbeli különbségek csökkentéséhez. A jelenlegi javaslat szerint mintegy tíz százalékkal csökkentenék a kohéziós politika forrásait, hazánk azonban még ennél is nagyobb arányú, 24 százalékos csökkentést szenvedne el. Míg a kohéziós forrásokat csökkentené Brüsszel, a bevándorlásra fordított összeget növelné. Szerintünk viszont az európai polgárokra kell költeni, nem a migránsokra – ezért is fontos, hogy a májusi választáson minél többen részt vegyünk, és többségbe kerüljenek az Európai Parlamentben a bevándorlást ellenző erők – tette hozzá az államtitkár.