„A digitalizációtól függ a bankok jövője”

„Bátran kijelenthetjük, hogy ma a magyar gazdaság az ország újkori történetének legjobb állapotában található. Az erős és a fejlődéssel lépést tartó pénzügyi szektor fontos szereplője Magyarország gazdasági előrejutásának” – közölte tegnap Rákossy Balázs, a Pénzügyminisztérium európai uniós források felhasználásáért felelős államtitkára a Magyar Bankszövetség fennállásának 30. évfordulója alkalmából rendezett nemzetközi konferencián. Hozzátette: Magyarországon kifejezetten jó a gazdaságpolitika és a pénzintézetek ­közötti dialógus rendszere, amelyben a Bankszövetség kitüntetett szerepet játszik. Mint elmondta, a magyar gazdaság gyors ütemben fejlődik, és igen jók a növekedési kilátásai, ami nem csupán a magyar kormány véleménye: ezt mutatják a makrogazdasági adatok, így vélekednek a mértékadó nemzetközi szervezetek és a nagy hitelminősítő intézetek is. Gazdaságunk az elmúlt években olyan növekedési pályára állt, amely az embereknek csökkenő adókat és növekvő béreket, az itt működő vállalatoknak alacsonyabb közterheket és javuló üzleti környezetet kínál. Tavaly a termelési adóbevételek 12 százalékkal emelkedtek az egy évvel korábbihoz képest, ezen belül az áfabevételek növekedése 14 százalékos volt – tette hozzá. A 2018. december és 2019. február közötti időszak adatai szerint a foglalkoztatottak száma átlépte a 4,5 milliót, a 3,6 százalékos munkanélküliségi ráta pedig a harmadik legalacsonyabb az Európai Unióban. Dinamikusan emelkedik a fiatalok és a nők foglalkoztatása is, és egyre többen térnek át a közfoglalkoztatottak közül a versenyszférába: számuk mintegy negyvenezer fővel, 125 ezerre csökkent.

Csányi Sándor, az OTP Bank elnök-vezérigazgatója elmondta, hogy fenntartható fejlődés előtt áll a gazdaság és a bankszektor is. Mint közölte, 2013-tól megindult a gazdasági növekedés, viszont a banki hitelállományok 2016-ig nem emelkedtek. Visszautalt arra, hogy 2003-ban indult a devizahitelezés, miután az akkori szocialista-liberális kormányzat megszüntette a forinthitelek állami támogatását. Hozzátette: a külföldi bankok ­óriási lobbit fejtettek ki a devizahitelezés érdekében. Elmondta azt is, hogy 1990-ben 74 százalékos volt a bruttó hazai termékhez viszonyított adósság, amit 2010-re sikerült ismét elérni.

Kiemelte, hogy a Medgyessy-kormány kétszer száz napos programja csapás volt a bankokra is. Hozzátette: jól felkészült monetáris politika esetén jobban jöttünk volna ki a gazdasági válságból. Kedvező volt, hogy a jegybank új vezetése hétről 0,9 százalékpontra csökkentette az alapkamatot. Beszélt arról is, hogy van még tér a hitelezés bővülésére Magyarországon, de a digitalizációtól függ a bankok jövője. Patai Mihály, a Bankszövetség elnöke elmondta, hogy a lakossági fogyasztás és a beruházások emelkedése mellett erősödött a lakosság megtakarítási hajlandósága, és ez kedvező a bankrendszernek. Ugyanakkor a vállalatok a hitelállományuk hatvan százalékát nem a magyar bankrendszertől igénylik. Windisch László az MNB alelnöke azt emelte ki, hogy a jegybank sokat tett hozzá az ország pénzügyi stabilitásához. A vállalati hitelezés a gazdasági növekedéshez negyedarányban járult hozzá.