Bőséges marad a lakáskínálat

A kiadott építési engedélyek száma hazánkban három év alatt több mint háromszorosára nőtt – olvasható az Eurostat legutóbbi felmérésében. Mindebben az építőipar teljesítménye, a kedvező hitelkörnyezet és számos más tényező mellett egy jogszabályváltozás is szerepet játszott. A tavaly novemberig érvényes szabályozás szerint ugyanis 2019 vé­géig 5, utána pedig már 27 százalékos forgalmi adó terhelte volna az új lakásokat, így az alacsonyabb áfatartalom miatt minden beruházó igyekezett még kihasználni a törvény adta lehetőséget és határidőre megépíteni, illetve eladni a lakásait.

Megírtuk, hogy tavaly novemberben érkezett egy jelentős módosítószabály. Ennek értelmében aki november elseje előtt szerezte meg a jogerős építési engedélyt, nagyon jól járt, hiszen egészen 2023 végéig élhet a nagyjából húszszázalékos árelőnyével. A később kiadott engedélyeknél viszont csak 2019 végéig marad az ötszázalékos áfa – írta közleményében Valkó Dávid, az OTP Ingatlanpont vezető elemzője. Hozzátette: a beruházások üteme mindenképpen lassulni fog a következő években, de számos más stabilizáló tényező akad, amely fenntarthatja a beruházási kedvet. Több nagyvárosban is olyan fejlesztések vannak, amelyek nemcsak lehetővé, hanem szükségessé is teszik a nagy volumenű építőipari beruházásokat. Jó példa erre Debrecen és Kecskemét, sőt Szegeden egy egészen futurisztikus, több száz lakást magába foglaló projekt készül – emelte ki.

A magasabb áfának köszönhetően a következő években további jelentős drágulás mehet végbe az újlakás-piacon, amellett, hogy folytatódhat a visszaesés az újonnan kiadott építési engedélyek számában.

A folyamat tavaly már el is indult: az OTP budapesti újlakás-adatbázisa szerint míg 2018. I. negyedévében 95 kétlakásosnál nagyobb projekt 2900 lakását kezdték újonnan hirdetni, addig az idei első három hónapban 88 beruházás keretében már csak 2200 új lakás jelent meg a piacon.

Az áremelkedés mellett minden bizonnyal kedvező hozadéka is lesz ennek a folyamatnak, hiszen egyre inkább csak a nagyobb, tőkeerős, tapasztalt beruházók maradnak a pia­con, akik mögött általában nagy biztonságot nyújtó banki projektfinanszírozás áll. A piac tisztulása és az építőipari kapacitások kiszámíthatóbb tervezése egyértelműen a vásárlóknak kedvez. Attól azonban nem kell tartani, hogy az európai országok közül bármelyik gyorsan letaszíthatja Magyarországot az élről, hiszen most is folyamatosan jelentenek be új, több száz lakásos projekteket, elsősorban a III., a VIII., a IX., a XI., a XIII. és a XIV. kerületben. Aki új lakásra vágyik, a jövőben továbbra is válogathat a kínálatban, ám drágábban juthat hozzá a vélhetően jobb minőségű ingatlanhoz.