Gazdaság

Ösztönzik a bérek a költözést

Azt a régiót választják lakhelyül a munkavállalók, ahol az átlagosnál magasabbak a fizetések

Nagy eltérések vannak évek óta az országon belül mind a lakásárakban, mind a nettó fizetésekben. Az elmúlt öt évben a lakásdrágulás és béremelkedés üteme nem ugyanolyan mértékű minden megyében, Zalában például közel azonos volt az átlagbérek és a kínálati négyzetméterárak emelkedése szemben a Jász-Nagykun-Szolnok megyei helyzettel, ahol a bérek sokkal nagyobb mértékben nőttek, mint a lakásárak.

A havi nettó átlagfizetések továbbra is Budapesten a legmagasabbak, a múlt évben átlagosan meghaladták a 275 ezer forintot, ez 38 százalékos növekedésnek felel meg a 2014-es szinthez képest – derült ki az Ingatlan.com legfrissebb felméréséből. Ugyanakkor nem a fővárosban emelkedtek a legnagyobb mértékben a fizetések, sőt, Budapest az utolsó helyen áll saját eredményével. A legjelentősebb béremelkedést Jász-Nagykun-Szolnok megye érte el, ahol 49 százalékos növekedés után 2018-ban már 179 ezer forint volt az átlagos nettó bér.

Balogh László, az Ingatlan.com vezető gazdasági szakértője rámutatott, hogy nem feltétlenül ott nőttek legnagyobb mértékben a lakásárak, ahol a legnagyobb mértékben emelkedtek a fizetések.

Budapesten a kínálati piacon a lakások és házak átlagos négyzetméterára 123 százalékkal 657 ezer forintra emelkedett 2014 és 2018 között, ez messze a legjelentősebb drágulás volt az országon belül. Míg a legnagyobb béremelkedést produkáló Jász-Nagykun-Szolnok megyében volt a legmérsékeltebb a lakásár-emelkedés, az átlagos kínálati négyzetméterár mindössze nyolc százalékkal nőtt.

A szakember elmondta, hogy a fizetések és a lakásárak változása közti különbségek vizsgálatakor nem szabad figyelmen kívül hagyni a kiinduló állapotot. Ahol ugyanis az átlagosnál magasabbak a bérek, oda szívesen költöznek a munkavállalók, akik ezáltal növelik a munkaerőpiaci kínálatot, ez viszont fékezheti a további béremelkedést.

Az adott megyében vagy városban megjelenő új munkavállalók azonban növelik az eladó és kiadó ingatlanok iránti keresletet, amelyek kínálata viszonylag fix, ez pedig hosszú távon felértékelődést és áremelkedést okozhat az adott régió lakáspiacán. Zala megye ilyen szempontból az egyik legkiegyensúlyozottabb országrésznek számít, az ottani nettó fizetések 2014 óta 41 százalékkal nőttek, a kínálati piacon a négyzetméterárak ezzel párhuzamosan 44 százalékkal emelkedtek, azaz gyakorlatilag azonos mértékű volt a többlet.

Bács-Kiskun megyében is viszonylag egyenletes volt a változás, a nettó fizetések 46 százalékos emelkedését a lakóingatlanok 52 százalékos drágulása kísérte. Borsodban pedig 44 százalékkal nőttek a nettó átlagbérek, miközben a lakáspiacon közel azonos, csaknem negyvenszázalékos áremelkedés következett be.

A fővárosi fizetés 56-82 százalékát lehet megkeresni a különböző megyékben, az arányokat tekintve Győr-Moson-Sopron áll a legjobban, Szabolcs-Szatmár-Bereg megye pedig a leggyengébben az 56 százalékos mutatójával. A lakás­áraknál azonban sokkal nagyobb a szórás: a budapesti négyzetméterár 14-53 százalékáért szerepelnek az ingatlanok a különböző megyékben. Pest megye 53 százalékkal „vezet”, az árak százalékarányát tekintve ez a legjobb helyezés.