Gazdaság

Egyszer használatos eszközök környezetbarát anyagokból

Korábban a búzaszár volt a mostani műanyag szívószál, így visszakanyarodunk az időben pár évszázadot a jelen és a jövő védelme érdekében – mondja Hankó Gergely

Azon műanyagtermékek esetében amelyeknél még nem állnak rendelkezésre megfelelő alternatívák, a hangsúly elsősorban a korlátozáson lesz az Európai Unióban. Még nagyobb lesz a hangsúly a tudatos fogyasztáson.

Egyszer használatos eszközök környezetbarát anyagokból
Címkék tájékoztathatnak arról, hogyan kell ártalmatlanítani a termékeket
Fotó: Ficsor Márton

Jóváhagyta a műanyaghulladék mennyiségének visszaszorítását célzó szigorúbb szabályokat az Európai Parlament, amelyek értelmében 2021-tól betiltják azon egyszer használatos műanyag termékek árusítását, amik könnyen és olcsón helyettesíthetők. Az egyez­ség értelmében betiltják többek között a műanyag fülpiszkálókat, evőeszközöket, tányérokat, szívószálakat, italkeverőket és léggömbpálcikákat, és ezeket kizárólag környezetbarát anyagokból lehet majd készíteni – nyilatkozta lapunknak Hankó Gergely, a Környezetvédelmi Szolgáltatók és Gyártók Szövetségének ügyvezető igazgatója. Hozzátette: az említett ötféle termék mennyiségében kevés anyagnak számít a műanyagtermékek teljes volumenéhez képest, de ezen termékek láthatósága az, ami felkeltette a globális érdeklődést.

Ezekkel találkozik az ember a legtöbbet természetes környezetben, de egyik sem életbe vágó. Az egyszer használatos evőeszköz és a tányér az, mely ezek közül komolyabb mennyiséget jelent. A következő időszak kihívásaihoz tartozik, hogy ezeket a műanyagokat hogyan tudjuk helyettesíteni, milyen alternatívákat találunk arra, hogy környezetbarát anyagból készüljön helyettük olyan termék, mely ugyanazon funkciót ellátja. Azon termékek felváltásánál, amelyeknél még nem állnak rendelkezésre megfelelő alternatívák, a hangsúly elsősorban a felhasználás korlátozásán lesz a tagállami intézkedések, a gyártókra vonatkozó követelmények, valamint a hulladékgazdálkodási előírások révén – fejtette ki a szakértő, aki a helyettesítő megoldásokról szólva példaként említette a szívószálat, melyet véleménye szerint minden további nélkül el tud engedni az emberiség.

Régen búzaszárat használtak, s abból lett a műanyag szívószál, így most visszakanyarodunk az időben pár évszázadot a jelen és a jövő védelme érdekében – tette hozzá Hankó Gergely. Az evőeszközöknél két fontos dolgot kell figyelembe venni: készüljenek biológiailag lebomló anyagból, illetve egységes jelölést kell bevezetni, hogy ne keveredjenek a szelektív műanyaghulladékkal, komposztálásuk pedig ipari körülmények között ajánlott. Ezekhez begyűjtőhálózatot és komposztáló kapacitást kell biztosítani. A másik verzió, ha a fém evőeszközöket használjuk, itt azonban nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy energiát és vizet használunk a mosáshoz, így a jövőben fontos lesz a mosogató berendezések hatékonyságának növelése.

A vendéglátásban erre kellő mértékben fel kell készüljenek a szolgáltatók. Tendencia, hogy a háztartási gépek egyre energiatakarékosabbak, de a jövőben ez még inkább középpontban lesz – fejtette ki a szövetség ügyvezetője. Hankó Gergely a lakossági teendők és viselkedés szempontjából kitért a tudatos fogyasztás jelentőségére, hiszen a vásárlók, a fogyasztók számos folyamatot befolyásolni képesek, ha nem kérnek szívószálat és nem használnak olyan műanyag termékeket, melyeket pár perc után eldobnak. Ezek a termékek több száz évig nem bomlanak le, a természetes környezetbe kerülve (például folyók, tengerek) állatok szervezetébe jutnak.

Az unió tagországainak 2025-re gondoskodniuk kell az egyszer használatos műanyag italos flakonok legalább huszonöt százalékának újrafeldolgozásáról, 2029-re a műanyag italos flakonok kilencven százalékát össze kell gyűjteniük, 2030-ra pedig ezeknek már harminc százalékban újrahasznosított anyagból kell állniuk. Emellett csökkenteniük kell majd a műanyag élelmiszertárolók és poharak használatát, ahogy előírhatják például azt is, hogy egyszer használatos műanyag termékeket ne lehessen ingyenesen kínálni. Bizonyos termékeket pedig – például az egészségügyi betéteket, a nedves törlőkendőket és a léggömböket – világos és szabványos címkével kell majd ellátni, amely ismerteti, hogyan kell ártalmatlanítani a terméket, annak milyen káros hatása van a környezetre, és hogy mennyi műanyagot tartalmaz. A nedves törlőkendő és tisztasági betét azért jelent gondot, mert amennyiben a szennyvízhálózatba kerül, megtapadnak rajta a különféle szennyeződések és zsírok és zsírdugókat alkotnak a csatornahálózatban. Egész lakónegyedek szennyvíz elvezetését tudja tönkretenni az így létrejött dugulás.

A léggömb sem egy létfontosságú használati tárgy, vagy élvezeti cikk. Több országban már be is tiltották a használatukat. Magyarországon is létezik olyan rendezvény, mely áttért a galambok eregetésére a léggömb helyett. Ez egy kifejezetten környezetbarát és egyben hagyományőrző – értékteremtő megoldás, mely nagyon népszerű a gyerekek körében. Minden terméknél érdemes abba belegondolni, hogy az adott funkciót hogyan töltötték be száz-kétszáz évvel ezelőtt – emlékeztetett a szakember. Hankó Gergely a jó gyakorlatokat említve elmondta, a házhoz menő gyűjtés küszöbünkig jön a csomagolóanyagokért, országosan egyre több hulladékudvar nyílik, Budapesten tizenhét működik jelenleg.
A pontok tovább bővülnek, a nagyobb településeken is sorra nyílnak, ahol nagyrészt térítésmentesen tudunk megszabadulni a csomagolóanyagoktól. Két Szemléletformáló és Újrahasználati Központ üzemel Budapesten, és egy Kaposváron ahol le lehet adni a még használható termékeket, használati tárgyakat, illetve ismeretterjesztő programokkal is várják az érdeklődőket – hívta fel a figyelmet a szövetség ügyvezetője.