Adókedvezmény vehető igénybe a felújításoknál

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) versenyképességi javaslatában hangsúlyozza, hogy a vállalkozások számára elsősorban az energiahatékonysági beruházások céljából igénybe vehető társasági adó kedvezmény jelent segítséget az energetikai korszerűsítésekhez. Ennek az adókedvezménynek a további fenntartására és népszerűsítésére van szükség ahhoz, hogy a vállalkozások környezetkímélőbb, energiahatékonyabb termelési technológiákba ruházzanak be. A vállalati energiafelhasználást csökkentheti az energiahatékonysági beruházásokból leírható adó mértékének növelése is. A háztartások esetében az Otthon Melege Program keretében a kormányzat jelenleg is támogatja az ingatlanok nyílászáróinak felújítását és cseréjét, a homlokzatok és födémek hőszigetelését, a fűtési és használati melegvíz rendszer korszerűsítését, valamint a fűtési, illetve áramtermelési célú napkollektorok telepítését. A támogatási intenzitás mértéke 40–55 százalékos. Ennek a programnak a folytatása és költségvetési mozgástér esetén a támogatási intenzitás növelése jelentősen hozzájárulhat ahhoz, hogy a régebben épült lakóingatlanok energiafelhasználása csökkenjen. A megújuló energiaforrások terjedésével egyre lényegesebbé válik az energiatárolás fejlesztése, ami a megújuló energiaforrás előállítás időjárástól függő jellegének tompításában, illetve a periodikusan változó (nappal-éjjel, nyár-tél) fogyasztói igények hatékonyabb kiszolgálásában jelenthet előrelépést. Szükség lehet továbbá a megújuló erőművekben előállított elektromos áram nagy kapacitású akkumulátorokban való tárolására.

Hazánkban az elmúlt tíz évben környezetbarátabbá vált a gazdálkodás, azonban a jegybank szakértői úgy vélik, a környezetileg is fenntartható felzárkózáshoz további intézkedésekre lehet szükség. Nem éri el az uniós átlagot azoknak a magyar kis- és középvállalkozásoknak az aránya, amelyek környezetvédelmi beruházásokat valósítanak meg, ezért az ilyen beruházások finanszírozását elősegíthetné egy állami alap létrehozása. További probléma, hogy Magyarországon az uniós átlagnál és az osztrák értéknél magasabb a részecskekibocsátásból származó légszennyezettség, amelyet a fűtési megoldások korszerűsítésével lehet csökkenteni. Az ivóvíz minősége jó, de a lakosság több, mint egyötöde (akik főként kistelepüléseken élnek) nincs rácsatlakoztatva a szennyvízelvezető hálózatra. A keletkező hulladék mennyiség mérséklődött, de annak újrahasznosítási aránya alacsony, ezért olyan alternatív ösztönzők bevezetése is megfontolandó, mint a műanyag és üveg palackokra vonatkozó betéti díjak bevezetése.